„NE SZERESSÉTEK E VILÁGOT!”

Az a boldog, kinek szíve tiszta,
Ki megtalálta, mi az élet titka.
És visszhangozza ez igazságot:
„Ne szeressétek ezt a világot!”

A világ szerelme szirmait tárja
Ó, de méregből van a virága!
Fertőzi a drága ifjúságot,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

A világ szerelme bájoló álom,
De sohasem lát túl a halálon.
Millió szívbe sebeket vágott,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

Ígézete Démást is megcsalta,
Dúsgazdagot pokolba sodorta,
Ákánra borított halált, átkot,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

A Szeretet Istenét kizárta,
S rálépve a tudomány fokára,
Repedezett kutakat ásott,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

Isten a világot úgy szerette, 
Hogy Szent Fiát adta a keresztre.
A világ bűnéért hullott a vére,
De nem ismert rá Megmentőjére!
Istent szeressétek és Szent Szavát,
Hogyha cselekszitek az Ő akaratát,
Helyettetek Jézus ad majd számot:
„Ne szeressétek ezt a világot!”

Boldog csak az lehet, kinek szíve tiszta,
És a keskeny útról nem tekint vissza.
Hirdetem a sírig ezt az igazságot:
„Ne szeressétek ezt a világot!”