AZ ŐRHELYEN

Szemem kémlelve néz az éjszakába,
Figyelve minden neszre, moccanásra.
/Szívemben hűség és kezemben fegyver,
Hogy végezzek a gonosz ellenséggel.

Nem ülök le, és nem csukom le szemem,
Vigyázok, nem hagyom el az őrhelyem.
Ha nem tenném, hazaárulás lenne,
Gyávák sorsára jutnék szégyenkezve/

Őrhelyemre állok és vigyázok.
Ne csalogassatok „tavaszi virágok”!
Fegyverem az Ige égi hatalma
Isten keze az életem oltalma.

Őriznem kell szívem dobogását,
Meg kell őriznem égi tisztaságát,
Mert fehérre mosta a Bárány vére,
S nem nyugszik bele lelkem ellensége. 

Szemem kémlelve néz az éjszakába,
Figyelve minden neszre, moccanásra.
Adj erőt Jézus őrhelyemen állni,
A megbízatásban Veled vigyázni!

/A zárójelben levő szakasz katonai emlék, szavalásra nem alkalmazható/