VÁGYAM

Csak Te bírd életem mindenek felett,
Teljes valósággal Ó Szentlélek Isten
Dicsőségre csupán áldott erőd vezet,
Ha Te vagy a Király az egész lényemben!

A szívemre is hullott Golgotai vér
És az eltörölte bűnösségemet,
Jézus érdeméért add meg, mit szívem kér,
Járja át erőd az egész lényemet!

Tudom, hogy szívem nem lesz többé árva,
Mert nem személyválogató az Isten.
Elvezet engem minden igazságra,
Amint írva van áldott Igéjében.

Csak Te bírd életem mindenek felett,
Teljes valósággal ó Szentlélek Isten!
Bírjad az életem ó örök Szeretet,
Amíg szívem dobog, és majd ott a Mennyben!

HÁLÁT ADOK

Hálát adok, hogy van édesanyám,
Aki szeret s gondot visel reám.
Szeretem őt, megfogadom szavát,
Tekintete hint rám égi sugárt.

Ő kulcsolta imára a kezem,
Hogy a Megváltót én is dicsérjem.
Ő áldás, ajándék és kincs nekem,
Nagy értékét fel nem becsülhetem.

Minden nap imádkozik érettem,
Hogy Istené legyen teljes életem.
Anyák napján ez a legszebb imám:
Hálát adok, hogy van édesanyám!

FOHÁSZ, ANYÁK NAPJÁN

Engedelmes szívet kérek
Tőled Jó Istenem,
Sok rosszaságom
Mind bocsásd meg nekem!

Add, hogy többé meg ne bántsam
Édes jó anyámat,
Drága Jézus arra kérlek,
Hallgasd meg imámat!

ANYÁK NAPJÁN

Anyák napján lelkem égi fényben ragyog,
Édes jó anyámért én is hálát adok.
S amíg hálát adok, Uram arra kérem,
Hogy mindig növelje engedelmességem!

NAGY ÉRTÉK

Áldott szó ez: „Édesanyám”,
Boldog vagy, ha mondhatod,
Nagyobb érték nincs is annál
Ha a szavát hallhatod.

Szíve szeretettől lángol
És csupán csak érted él.
Legyél hozzá közel-távol
Imája rólad beszél.

Ha van hívő édesanyád,
Fogadd hűen a szavát,
Míg melletted van, míg inthet
Ne vesd meg a tanácsát!

Legelőször ő kulcsolta
Imádságra a kezed,
S Golgotáról elbeszélte
Azt, hogy mi a szeretet.

Legyél hálás jó anyádért,
Amíg dobog a szíved!
Becsüld tiszta szeretettel,
S áldjad érte Istened!

ÉDESANYÁM

Szívét a fájdalom tépte,
Vadul számos éven át,
Sötét felhők borították
Az élete alkonyát.

Lelke mélyén ott virágzott
A megváltott élet,
Mellyel hintett családunkba
Égi békességet.

Mint a legkisebbik gyermek,
Sokszor fogtam a kezét.
Ölébe vett, s én hallgattam
Csendes, tiszta beszédét.

Szenvedéstől égő teste
Sokszor borult lázba,
Azért engem bátyáimmal
Küldött imaházba.

Éneke ma is cseng bennem,
S boldog vagyok, hogy tudom,
Hogy a mennybe van a helye
S ott majd viszontláthatom!

[A vers személyes, ezért nem szavalható bárki részéről.]

A KÁNAÁNI ÉDESANYA

„Bizony mondom néktek, Izráelben sem találtam ilyen hitet!”

Nem élvezte a fiak kenyerét,
A Nagy Mester nem állt vele szóba,
A morzsalék is elég volt neki,
Nagy hitének nem ártott a próba.

Kiáltva rohant a Mester után,
Hogy álljon meg, könyörüljön rajta,
Égett a lelke a fájdalomtól,
Mert gyötrődött egyetlen leánya.

„Legyen neked akaratod szerint”
Szólt a Mester, így teljesült vágya,
Mert lángoló szívvel hazaérve,
A leányát meggyógyulva látta.

Anyák napján az ilyen anyáknak
Nyílnak a szép jázmin virágok,
Ha lenne sok hívő édesanya,
Meggyógyítná Isten a világot!

NEM BÁNTA MEG

Hiszem, hogy Mózes nem bánta meg,
Hogy a „Vagyok Istennek" engedelmeskedett.
Ruth se bánta meg, hogy Naómit követte,
Izráel Istene nagyon megfizette!

Ifjú Jerémiás az Izráelt hívta:
„Ha megbántad, hogy eltértél
Hozzám térjél vissza"!

Lót se bánta meg, hogy kijött Sodomából,
Az erőszak és romlás városából!

Az Úr sem bánta meg, hogy elhagyta a mennyet,
Hogy új életre hívjon téged s engemet!

Aratókat keres az Ég és Föld Ura,
Szólj: „Ímhol vagyok”, s nem bánod meg soha!

VIGYÁZZ!

Vigyázz, mert nemcsak a konkolyt szórja félre,
Kinek szórólapát van a kezébe!
A polyvát is külön rakja,
Mikor gabonáját learatja.
Nem jár vele többé szeretettel,
Megégeti olthatatlan tűzzel!

Lehet népe között te is növekedtél,
Közelükbe lenni mindig szerettél.
De az Ige sok esője alatt,
Életed mégis mindig polyva maradt.
S ha Isten siet bosszút állni,
Mondd testvérem, hogyan fogsz megállni?

Súlytalanságodat hogyan mentegeted,
Ha Isten számon kéri az életed?
-Siess ma mindent jóvátenni,
Egészséges, tiszta búza lenni!
S ha a Nagy Arató kéri majd a lelked,
Az Ő nagy csűrében, Mennybe lesz a helyed.

AMÍG NEM KÉSŐ

A drága napsugár, ha reád ragyog
Lelked rügyeit bontogasd hamar,
Amíg tartanak ifjú éveid,
Addig tegyed, amit Isten akar!

Legyél termékeny szőlővessző
Amíg rád nem fuvall a tél szele.
S ne feledd, hogy érett gyümölcsökkel
Gyönge lényed Isten rakta tele!

HALLOD-E ÉDES LEÁNYOM?

„Legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izráelnek Istenétől,
akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél!” Ruth 2:12

Boáz hangja hallszik az aratók zajában,
Akik izzadnak az árpaaratásban.
„Édes leányom, ne menj más mezőre,
Mert nem találsz ennél jobb gabonaföldre!”

És Ruth meghatódva megalázta magát,
A porba hajol és úgy hallatja szavát:
„Én idegen vagyok, bár ismerem néped,
de hogy találhattam ily nagy kedvességet?”

És Ruth megfogadta kegyes Boáz szavát,
És egész napestig szedte a sok kalászt.
Nagy hűségét Isten megjutalmazta,
Mert szerető Boázt az Úr néki adta.

Isten gyermekei, ti hívő leányok
Jézusnál megoldott minden problémátok!
…Ki van rakva az ellenség ezer tőre,
Jézus hív, hogy ne menj más mezőre!

Isten gyermekei, ti megváltott ifjak,
Az Úr szeretete nektek tanácsot ad:
A megvakult Sámson a gabonát őrte,
mert szíve elvitte idegen mezőkre!

Isten gyermekei, Krisztus menyasszonya,
Ne menj más mezőre, itt az Ő asztala!
Neked terítette igen drága áron,
És Ő mondja: "Hallod-e édes leányom?”

NEM MEGYEK VELETEK!

[hívő ifjak verse]

Nem adok helyet a szerelemnek,
Bilincseket nem szerzek szívemnek.
Nem tékozlom vele ifjúságom,
Más a célom, más a kívánságom!

Lebilincselt Jézus szeretete
Örök szövetségre léptem Vele,
Ő mindenem: imám, utam, álmom,
Vágyam, életem és boldogságom!

Legyek bár megvetett vagy félreértve,
Szent arcát Krisztus a szívembe véste!
Szemeimmel lába nyomát nézem,
Ez az én szilárd meggyőződésem!

Isten ígérete örök marad:
„Hogy segítőt, házastársat Ő ad”,
Tudom, hogy csak az Égi szeretet
Teheti boldoggá az életet!

…Kortársaim, nem megyek veletek,
Kérlek, ne nyújtsátok a kezetek!
Megszentelt utamon Isten vezet,
Ő gondot visel, és mindvégig szeret.

ELJEGYZÉSI VERS

Akiről szól e könyv, téged nagyon szeret,
Tudom, szívből hiszed, hogy meg is halt érted.
Ő súgta szívembe azt, hogy szeresselek
S az Ég parancsára nem mondhattam nemet!

Csendes ösvényünkön angyalok is várnak,
Örömben, próbákban reánk ők vigyáznak.
Szerény hajlékunkban zengő tavasz ébred,
az IGEN szavadért, hálás vőlegényed!

ISTEN ÁLDÁSA

A házasság Isten szent áldása,
Amelyet Ő adott az ember számára.
Mindenek felett csodálatos érték,
Istentől tervezett és kiadott végzés!

Ahol Ő szerkeszti meg a házasságot,
Egész életen át ott ad boldogságot.
Hogyha frigyeteket Ő kötötte össze,
S ha Benne maradtok, Ő megtart örökre.

Hogyha minden reggel buzgón keresitek
az Urat, s Őt szívből szeretitek
egészen a sírig, áldás ömöl rátok,
Meghallgat, mikor segítségül hívjátok.

Majd hogyha a tavasz szépségei múlnak,
És az utatokra tövisek is hullnak,
Hogyha majd megpróbál titeket az élet,
Ő fog adni nektek égi békességet.

Kísérjen áldása életeteken át,
Ismerjétek mindig Isten akaratát.
Házasságotoknak az alapja legyen:
Hit, Remény, Szeretet s az égi kegyelem!

TESTVÉREMHEZ (Menyegzőre)

Úgy fáj a szívem, ha arra gondolok,
Hogy tőled már nemsoká elválok!
Szívemben élnek a sok-sok emlékek,
Melyek összefűztek, mint testvért testvérhez.

Nem kis hivatás az, amelyre ma léptél,
Eltérő mindattól, amint eddig éltél.
Most reád néz Jézus és ifjúkorodra,
E nagy határkőnél állj egy pillanatra!

Egész ifjú élted Ő mindig figyelte,
Éveiden által mindig méregette.
Kemény munkával telt a fiatal élet,
Edzett a szorgalom s az árvaság téged.

Oly sokszor örültünk, és boldogok voltunk,
A nehéz terheket együtt megosztottuk.
Isten Szent Háza volt a második házunk,
A Drága Megváltó volt a boldogságunk!

Tudom, hogy Ő szeret, és én is szeretlek.
Szerető szívével, sohasem feledlek.
Mást nem kívánhatok, csak mit Uram kíván,
S az Ő kívánságát tudhatjátok nyilván.

Nem nagy gazdagságot, sem bort, se nem búzát,
Hanem az Úr Jézust, az Ő szívét, magát.
Ha Ő lesz veletek, hiszem, hogy lesz minden,
Mert nincsen ott szükség, ahol ott van Isten!

MENYASSZONYI BEKÖSZÖNTŐ

Mily csodás előttem az Égi kegyelem,
Földi értelemmel fel sem becsülhetem
A szívemben béke, s örül hálatelten,
Mert Krisztus vérében új életet nyertem.

S most, hogy Isten keze engem néktek adott,
Megváltónk nevében kérlek, fogadjatok!
Hordozzatok engem imátok karjain,
Járhassak veletek az élet útjain.

Csak a tiszta Igét szomjúhozza lelkem,
Hogy Krisztus lényével egészen beteljen.
Nehéz volt a válás, ahonnan eljöttem,
De ha az Úr hívott, engedelmeskedtem.

Kívánom reátok Urunk bő áldását,
Ő készítse el az Anyaszentegyházát.
Hófehér ruhával és hófehér szívvel,
Várjuk Királyunkat, tiszta élő hittel!

ISTEN SZŐLŐJE VÁR

Míg a kegyelemnek drága napja ragyog,
Isten szőlőjében hűn munkálkodjatok!
Csak az marad meg, mit Jézusodért tettél,
Ne legyen majd vád, hogy feleséget vettél!

Ha a férjed plántál, akkor te öntözzed,
Csupán ezért az egy célért hulljon könnyed!
Ha vadhajtást vagdal, te a jót kötözzed,
E nemes munkában, minden nap segítsed!

Ha néha fáradtan reád tekint csendben,
Számára az mindig új erőt jelentsen!
Egymás terhét hűen sírig hordozzátok,
E szent, drága úton Isten vigyáz rátok!

MENYEGZŐRE

Felnőttél közöttünk, mint egy fehér virág,
Isten szent kertjében, kit sok angyal imád.
Felnőttél, vigyázott tereád az Isten,
áldó kezeivel, hogy megsegítsen!

Hogy el ne borítson zúgó vizek árja,
és, hogy ne érezzed, mit jelent ez: „árva"!
Újjáteremtve, a „Kertésztől" vetted át,
Hogy hordozzad a Krisztus jóillatát!

Ma az Úr előtt állsz, szent fogadást téve,
Vállalva, hogy leszel hű felesége
annak, aki a kezedet kérte,
s akivel együtt borultatok térdre.

Ne feledd el soha, szent egyszerűségben,
Igei, krisztusi engedelmességben,
Áldottá teheted a családi fészket
Mert így a bűn, a szenny szívedbe nem férhet.

Ne feledd el néped, ezt a boldog nyájat
Együtt töltött idők emlékei szállnak…
A mi sorainkban üres lesz a helyed.
De ez útra veled Atyánk Lelke elmegy!

A nagy „Igen" után, hallva az Úr szavát,
Hordozzátok együtt Krisztus jó illatát!
A Sion hegyéig együtt haladjatok,
Istenhez, egymáshoz hűek maradjatok!

A HÁZASSÁG

Drága ajándék a házas élet,
Hol Isten köti össze a frigyet.
Szeretete ég a házaspárban,
Virul a lelkük égi boldogságban.

Valóban áldás a házas élet,
Hol Jézusért és egymásért élnek.
Cselekedve az Úr akaratát,
Futják boldogan a földi pályát.

Akkor van erő hűen megállni,
Imádkozni és mindig vigyázni,
Megszégyenülve megy el a Sátán,
Mert nem törhet át az Isten hatalmán.

Legyen ilyen házaséletetek,
Ő vezesse minden lépésetek.
Beszédeteket díszítse béke
Töltse be házatok jelenléte!

A próba, a vihar, ha jönni fog
A szeretet soha el nem fogy!
Ki a Golgotán meghalt értetek
Kísérje végig házaséltetek!

BÍZZATOK, NE FÉLJETEK!

Nem kísértet Ő, ki felétek megyen
A tajtékzó és hullámos tengeren!
Ő örökké Úr földön és égen
Ha szól, vőlegény testvérem, csend legyen!

A csendben beszél a szív dobogása,
Csendben száll, mint harmat Istenünk áldása,
Hogyha észre veszed, hogy a habok nőnek,
Akkor csak szólj bátran a Nagy Evezőnek!

[a menyasszony felé:]

…Tudom, hogy boldog vagy és fehér a lelked,
Azt is, hogy mindezt Jézusodtól nyerted.
Veled megy fényben s viharzó tengeren,
Ha szól, menyasszony testvérem: csend legyen!

Az aranypart felé bátran evezzetek,
Minden süllyedőnek nyújtsátok kezetek!
Ma szivárványszínű a csendes béke,
Jézus megy veletek e lét tengerére.

HÁLÁT ADUNK ÉRTÜK (Menyegzőre)

Hálaimádságunk száll fel Hozzád Atyánk,
Hogy gondviselésed áldása száll reánk.
Ifjak tiszta útját a szívünkbe vésed,
Hisz szemmel látható a Te vezetésed.

Imádunk Istenünk, hogy csodákat teszel,
Szemünk előtt egyre hullik le a lepel.
S míg kereszted alatt szent csodáid nézzük,
Atyánk, hívő szívvel hálát adunk értük!

Add, hogy szent kezedben eszközök legyenek,
Sok eltévedt bárányt hazavezessenek!

Hófehér ruhával és hófehér szívvel
Te éretted égő igaz szeretettel.
A nagy határkövet amint által lépik,
A járatlan úton, vezesd őket végig!