Korai eső

BEVEZETÉS

2009-05-28T03:21:00.000-07:00

A versírás parányi ajándéka harmadik vagy negyedik osztályos koromban mutatkozott meg egy versírási tehetségkutatás alkalmával. Megtérésem után Fazekas Berta (Kiss Lászlóné) tanítónő bátorított, hogy írjak verseket, mivel az iskolában a „tehetségesek” között emlegették nevemet.
Visszaemlékezve fiatal koromra, ami egybeesett a 60-as évek ébredési mozgalmával, és ami sokakkal együtt engem is magával ragadott, többször éreztem indíttatást, hogy írjak, - és írtam. Sok vers sajátságosan tükrözi az ifjúkori kívánságok elleni nemes harcot, amit és ahogyan azt a fiatalok abban a korban megéltek. Katonai szolgálatom időszaka is gyümölcsöző volt a versírás szempontjából. A tavasz, a nyár, az ősz, a tél és a különböző ünnepek is ihletet nyújtottak a versírásra, de születtek versek kérésre is gyermekek számára, menyegzői, avagy más alkalmakra.
A személyes bizonyságtétel több mint egy versmondás, de gyülekezeteinkben a verselésnek is megmaradt a sajátos helye.
Verseimet Bartha István lelkipásztor stilizálta, amikor még aktív lelkipásztorként szolgált Szatmárnémetiben, de mindeddig hanyagoltam egy kötet kiadását, arra gondolva, hogy gyülekezeteinkben bőséges a verskínálat.
Többen is bátorítottak, hogy „tegyem oda talentumomat a pénzváltók asztalára, és ne ássam el”, de az is hozzájárult az elhatározáshoz, hogy sok versemet hallottam szavalni igen eltérő változatban. A „Korai eső” cím a kegyelemnek a gyermekekre és fiatalokra való kiáradását hangsúlyozza, amit, és ahogyan én azt a valóságban átélhettem. A legtöbb vers teológiai tanulmányaim előtt született, egyszerű hangvételű, de reménységgel teljes.
A készülő könyvet Szilágyi Borbála lektorálta. Áldozatos munkájáért Urunk áldását kérem életére és kedves családjára.
Imádkozom azért, hogy ahová eljutnak a versek, szolgáljanak áldásul.

Erdőszentgyörgy, 2004. szeptember.

Tőtős János

ELŐSZÓ

2009-05-28T03:20:00.001-07:00

Megtiszteltetésnek tartom, hogy előszót írhatok a „Korai eső” verseskötethez.
Talán csodálkozva veszed kezedbe e kötetet, kedves olvasó… Ne csodálkozz! Tőtős János nemcsak lelkipásztor, hanem költő is. Az itt található versek által a költő Tőtős Jánost ismerheted meg. De olyan költőt, aki egy percig sem szűnt meg lelkipásztor maradni! A lelkipásztor-költő Tőtős János, megtartva a szabott mércét, ezzel folytatja azt a jó hagyományt, amelyet elődeink, eddigi lelkipásztor-költőink felállítottak.
A vallásos év különböző alkalmai szerint, az itt először megjelenő verseket használhatják gyermekek, ifjak, és már-nem-fiatalok egyaránt. Meg vagyok győződve, hogy lelki haszonnal fogják szavalni őket istentiszteleteinken, gyermek- és ifjúsági programjainkon. Tartalmas üzenet, élő mondanivaló található mindegyikben.
Sok költő verséből – ahogyan Sík Sándor panaszolta hajdan – az emberek nem érzik ki a lényeget. Ezt talán azért van, mert az a bizonyos „lényeg” nagyon be van csomagolva, rejtve marad az át nem látható és át nem hallható szavak mögött. A fától nem látni az erdőt! Meglásd, Tőtős János versei nem ilyenek: ezek érthetőek. Egyszerűek és nagyszerűek, világosak és frappánsak, amelyek mindig fején találják a szöget. Nem kell tehát külön ajánlás hozzá. Ajánlja ez maga magát…
Áradjon át rajtuk Isten áldása valahányszor olvassák vagy szavalják őket!
Borzási István
a Romániai Magyar Baptista
Gyülekezetek Szövetségének elnöke

KORAI ESŐ

2009-05-28T03:19:00.001-07:00

Korai eső zúgása hallszik,
Öntözi az Úr az ifjúságot.
Kicsordult a könny az arcukra,
Adott az Úr Égi tisztaságot!

A Nagy Alkotót dicsérjük érte,
Hogy korai, áldott esőt adott.
Sok-sok göröngyös és durva szívet
Örök irgalmából megáztatott!

Szólít az Úr és hív fiatalon,
Korai esője hull le az égből,
Megmos hófehérre és megszentel,
Új életre hív a semmiségből!

Ma korai esődet köszönöm,
S hogy drága mag kezd kelni a szívemben.
Te vetetted égi nagy kertészem,
Add Uram, hogy százannyit teremjen!

MEGTALÁLTAM

2009-05-28T03:18:00.000-07:00

Ján 1:45. „Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt könyvében…Jézust.”

Megtaláltam Jézust az Ég és Föld Urát,
Láttam szent homlokán a sok tövis nyomát,
Elmondotta nékem, mi a bűnöm ára,
S én elmentem vele fel a Golgotára.

Eljegyzett magának, pecsétjét nyomta rám,
- Én is vele leszek majd a nagy vacsorán -,
Addig is formálja, faragja életem,
Tudom, ez nem érdem, ez csupán kegyelem.

A szép fehér ruhát akkor adta nekem,
Azt mondta: sírni fog, hogyha beszennyezem.
Mondta, hogy megtanít az útjain járni,
És hogy minden-minden javamra fog válni.

Megtaláltam Benne az életem célját,
Megtaláltam Benne lelkem Megváltóját.
Megkért, hogy hirdessem mindenkinek bátran,
Hogy szent sebeiben mindent megtaláltam.

MEGGYŐZŐDÉS

2009-05-28T03:17:00.000-07:00

Győződj meg, hogy az Úr végtelenül szeret,
S odafent jobbjánál készít neked helyet,
Hogyha a szívedből a bűnt kirekeszted,
S azután hordozod hűen a kereszted.

Győződj meg, hogy boldog másképp soh’se leszel,
Csak ha a Golgotán minden bűnt leteszel.
Így Isten Lelke lesz örök, hű vezéred.
Vigyázz, meg ne csaljon a meggyőződésed!

HA SZABAD VAGYOK

2009-05-28T03:16:00.000-07:00

„Azért, ha a Fiú megszabadít titeket,
valósággal szabadok lesztek”. Ján 8:36.

Hogyha szabad vagyok, boldogság az élet,
- örömmel ad hálát a megváltott lélek -,
Tombolhat a Sátán pusztító, nagy hada,
Csendet teremt az Ég-, Föld- és tenger Ura.

A sok szennyes hullám nem vesz erőt rajtam,
Könnyelmű beszédre nem nyithatom ajkam.
A zarándok utam nagy örömmel járom
…és az imaházban nem fog el az álom.

Hogyha szabad vagyok, kezem mindig tiszta,
Óemberi szokást nem engedek vissza,
És a lábaimmal rossz helyre nem lépek,
S szemeimmel mindig csak az Úrra nézek.

Hogyha szabad vagyok Jézusé a pénzem,
…és minden csillag rám mosolyog az égen -,
Nemet mondhatok a világ hívásának,
És igent a Lélek szent indításának.

Jöjjetek, tündököl szabadságunk ára,
Jöjjetek, jöjjetek, fel a Golgotára.
Hogyha bűnbánattal minden bűnt letesztek,
Isten Fia által szabadok lehettek.

NE CSÜGGEDJ EL

2009-05-28T03:15:00.002-07:00

Ne csüggedj el, ha feletted komor felhők járnak,
Azok előhírnökei a gazdag áldásnak.

Ne csüggedj el, hogyha néha nem te vagy a győztes,
Ha a harcban sebet kaptál, mondd el Megmentődnek!

Ne csüggedj el soha-soha, hogyha meg vagy váltva,
Krisztus keze állandóan feléd ki van tárva.

ISTEN VÉDELMÉBEN (A Sátán tervei)

2009-05-28T03:15:00.001-07:00

A gonosz Sátánnak mindig az a terve,
Hogy a Krisztus népét valahogy megejtse.
Engem is ostromolt számos kísértéssel,
De le lett győzve Isten Szentlelkével.

Feltör a szívemből Ég felé a hála,
Mert bennem van Isten szent béke-országa.
Bár az ellenségem folyton ostromolja,
De egy hatalmas kéz mindezt letiporja.

Áldott legyen Uram hatalmas szent neved
Az erő, mely megvéd, keresztedről ered.
Mily öröm, hogy látom átszegzett kezeid,
Ezek mind áthúzzák a Sátán terveit.

CSAK GYERTYAFÉNY VAGYOK

2009-05-28T03:14:00.000-07:00

Csak gyertyafény vagyok,
Jézus gyújtott lángra,
Vele világítok
Sötét éjszakába.

Csak gyertyafény vagyok,
De Jézus keze tart.
Bár alig-alig pislogok,
Mégis jutalmat ad.

Csak gyertyafény vagyok,
Mely percről-percre fogy.
Azért világítok
Míg csak szívem dobog.

Csak gyertyafény vagyok,
Sötét az éjszaka,
De e kis fény úgy ragyog,
Ha egy bűnös jön haza.

KIT KŰLDJEK EL ÉN?

2009-05-28T03:13:00.000-07:00

„Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék:
Imhol vagyok én, küldj el engemet!” (Ézs 6:8)

A nagy, szent látomást mintha ma is látnám
Újra hangzik az Úr szava az oltárnál:
Ki megyen el nékünk, ki az, aki látja,
Hogy milyen nagy lett népemnek romlása?

Kit küldjek el én, és kit éget a bánat?
Kinek van oly szíve, mint Ézsaiásnak?
Ki megyen el nékünk a törésre állni,
Béke zsilipjeit felnyitni, kitárni?

Munkába állítni a tétlenkedőket,
Útbaigazítni mind a vétkezőket,
Lelki munkát adni a szép ifjúságnak,
Üzenetet vinni koldusnak, királynak.

Kit küldjek el én, - üt az utolsó óra,
Édeni gondolat hogy váljon valóra?
Intenek koronák, s elkészített helyek,
S erről mit sem tudnak az elveszett lelkek!

Szenvedőket várja gileádi balzsam,
Tékozlókat élet az Atyai házban
Az eltévedteket a Hű Pásztor várja
Puszták virányait értük sírva járja.

Krisztus szeretetét már szívem is érzi…
Úgy várná e napon, hogy válaszolj Néki,
Hogy hordozzad szavát e széles föld terén,
Isten újból kérdi: kit küldjek el én?

AKKOR IS FELÉD

2009-05-28T03:12:00.002-07:00

Ha ostromol a vész, körülvesz a Sátán,
Nincs segély a lelkivilág láthatárán,
Hogyha minden sötét, ha csak felhőt látok,
Hívő szívvel akkor is feléd kiálltok.

Ha kín-pohárt iszok, és a porban fekszem,
Ha bűnbánó könnyek rengnek a szememben,
Ha minden baráttól elhagyatva állok,
Hívő szívvel akkor is feléd kiálltok.

Ha ezernyi ajak átkot kiállt reám,
És köd fedi arcod ott fenn a Golgotán,
S a csüggedés jönne, akkor is rád várok,
Hívő szívvel akkor is feléd kiálltok.

Ha sebez a világ, s szívem fájón vérzik
És ha fájdalmaim senki át nem érzi,
Megyek Golgotára, s Te Elődbe állok,
Hívő szívvel akkor is feléd kiálltok.

Te meghallgatsz Jézus, ezért neved áldom,
Gyermeked előtt bármi veszély álljon.
Ínségben, napfényben mindig az boldogít,
Ki segítségül hív, mindaz megtartatik.

ÍGÉRETEK

2009-05-28T03:12:00.001-07:00

Képtelen lennék felsorolni
Istennek drága ígéreteit.

Valaki a Lélek által olvasta át a Bibliát,
S több mint harminchatezer ígéretet talált.

Bűnterhed, ha érzed, siess a kereszthez,
Ragadd meg hittel és mind a tied lesz.

IMÁDSÁG (Hálaadó Zsoltár)

2009-05-28T03:11:00.000-07:00

Hálát mond a szívünk Mennyei Jó Atyánk
Csodás művedért, mely történt a Golgotán.
Dicső neved áldjuk a vér erejéért
A bűnbocsánatért és az üdvösségért.

Légy örökre áldott, hogy van szabad élet,
S meggyógyít hatalmad minden betegséget.
Áldott vagy Úr Jézus, mi szeretünk téged,
Mert kiengesztelést szerzett drága véred.

És megtisztítottál, megmostál fehérre,
Szívünk mélyén ott él Szentlelked pecsétje.
Hála, hála néked! - megváltottak áldnak,
Örömujjongásban Hozsannát kiáltnak.

Kezeinket fogod, s mi menny felé megyünk,
Titkaidban egyre elmerül a lelkünk.
Igéd által hitünk lát mennyei képet,
Melyet földi ember még ki sem beszélhet,
Rajtad áldott Jézus, vérrel hintett ruhát,
Amellyel fenntartod jegyeseid jogát.

Mutatják ihletett szent Igei lapok
Az Életnek könyvét, mint kezedben tartod,
Hálahódolattal imád a mi lelkünk,
Hogy ez Égi könyvbe felírtad a nevünk.

Imádunk Megváltónk, amíg Hozzád érünk,
Hirdetjük minden nap, amit tettél értünk.
Szent ígéreteid a szívünkben élnek,
Megváltottaid mind imádnak, dicsérnek.

A KESKENY ÚTON

2009-05-28T03:10:00.000-07:00

Ez úton kell haladnod, hogyha meg vagy váltva
Rajta Krisztus vezet fel a Mennyországba.
Naponként, folyton, ahogy tovább haladsz
Világ vonzásától mindjobban elszakadsz.

Kereszted viselve biztos haladásod,
Mert hitszemeiddel a célt folyton látod.
Ha mindig nagy érték megváltásod ára,
Úgy léphetsz szüntelen Mestered nyomába

Ezen keskeny úton kevés vándortárssal
haladsz, - de várnak a megjutalmazással!
Csodás égi titkok tárulnak eléd,
Újító kegyelme minden nap elég.

A tövises, keskeny és egyenes úton,
Szíved hű legyen, vissza ne forduljon.
Jeruzsálem felé haladj kitartással,
Megváltód vár ott rád Életkoronával

SIESS!

2009-05-28T03:09:00.000-07:00

Siess, mert csak ez az óra a tied
Hamar gondold, hogy kié legyen szíved
A Mester mondja, most siess!

Ha magad megtagadtad s Őt követed,
Engedelmes szívvel mentsed a lelkeket.
A Mester mondja, most siess!

Siess, mert csak ez az óra a tied
Fáradságodért az Ég Ura fizet
A Mester mondja, most siess!

„ÖRÜLJETEK AZ ÚRBAN MINDENKOR!” (Fil 4:4)

2009-05-28T03:07:00.000-07:00

Akkor is örüljek, ha csak próbát látok,
Ha ellenem törnek a sok támadások?
- Igen, örülnöm kell, ha rostál a Sátán,
Mert van Hű szószólóm, ki értem közbenjár.

Örüljek akkor is, ha nincs ki megértsen,
Ha csalódni kell barátban, testvérben?
- Igen, örülnöm kell, mert Ő testvér s barát,
Jézusban találtam anyát s édesatyát.

Örüljek akkor is, ha mellőznek engem,
Ha nem szeretnek, s a megvetést érzem?
- Igen, örülnöm kell, mert Jézus élete
is szenvedéssel, s megvetéssel volt tele.

Örüljek akkor is, ha a napot nézem,
Mely letűnőben van a kegyelmi égen?
- Igen, örülnöm kell, mert közelg a reggel,
Mikor színről-színre beszélek Istennel.

Hogyha Jézus vére már megfehérített,
Akkor Ő adja is e drága örömet.
Olyan kincs ez, melyet senki el nem vehet.
Isten szava mondja: „mindig örüljetek”!

SZERETSZ-E MÉG ENGEM?

2009-05-28T03:06:00.002-07:00

Hogyha megvizsgálom a magam életét,
Ha lelkiismeretem halk beszédét
hallgatom, ítélet zúdul rám s a lelkem
kérdezi: Ó Jézus szeretsz-e még engem¬?

A halálba mentél értem, úgy szerettél,
S én nem maradtam meg hűen a keresztnél.
Szívem suttogása Hozzád szól most csendben,
Bűnösök barátja, szeretsz-e még engem?

Fellángoló szívvel sokszor rád találtam,
S meghatódtam, mikor véres arcod láttam,
De a kívánságok tengerébe estem,
Bűnösök barátja, szeretsz-e még engem?

Te fogod fel Jézus a szegények ügyét,
Jól látod bennem is ez égető kérdést.
Öleld át életem átszegzett kezeddel,
Bilincseld le szívem, nagy szereteteddel

A NAP MEGY LEFELÉ

2009-05-28T03:06:00.001-07:00

Felhős égbolt alatt megremegve állok,
Mert szívembe rezdül mindaz, amit látok.
Halványködben tűnik sugár szemem elé,
S int a messzi távol: a nap megy lefelé!

Hűvös esti szellő járja át a földet,
Itt van az ideje az Eljövendőnek!
Romba dőlni készül ez a föld és az Ég,
Jeleik ezt mondják: a nap megy lefelé!

Szeretik magukat, s árulókká válnak
az emberek. Nagy jele ez az esthomálynak!
Rég feljött a reggel, volt kegyelem elég,
Isten szava int most: a nap megy lefelé!

Már kezd alkonyulni, de még nincs éjszaka
Még mindig tündököl a napnak sugara
Ember, a jelekben az Isten szíve kér,
Ma békülj meg Vele, - a nap megy lefelé!

VAN ERŐ

2009-05-28T03:04:00.000-07:00

Van oly erő, melyhez hasonlót nem láttam
Sehol sem e földön, amerre csak jártam!
Láttam erős embert, erős állatokat,
Hatalmas gépeket, fegyvert, harckocsikat,
Láttam vonzóerőt kultúrált világban,
S forró szeretetet ifjú jegyespárban,

De oly vonzóerő nincs földön, se égen,
Amilyen van az Úr Jézus keresztjében -
Ez a vonzóerő mennyei szent érték,
A föld kincseivel sokan összemérték.

De mindig nagyobb volt, és nagyobb is marad,
Mindennap növekszik, de soha nem apad.
Van erő, halld ember, - hol szabadság árad,
Össze tudja törni rablánc-bűnigádat!

MILY CSODÁS VAGY NEKEM!

2009-05-28T01:50:00.000-07:00

Uram, mivel voltam különb, mint más,
Amikor még bántásodra éltem,
Hogy kitárult előttem karod,
Mikor tékozlóként hazatértem?!

Uram, mivel vagyok különb, mint más,
Hogy engemet annyiszor felemelsz,
Míg sokan feladják a szép harcot,
Gyengeségeimből addig kinevelsz!

Uram fogadd, mit néked adhatok:
Szívem, testem és földi életem,
Rendelkezz velem, küldj, hova akarsz,
Váljon valóra bennem életed!

ÉN AZT GONDOLTAM…

2009-05-28T01:48:00.002-07:00

Én azt gondoltam, hogy már tiszta vagyok,
Ég bennem a hűség a Megváltó iránt,
Hogy fehér ruhám van, és az dicsőn ragyog,
Hogy a bűn felett már Jézus bennem Király.

Én azt gondoltam, hogy alázatos vagyok
Szelídlelkűségem nekem a legtöbb van,
Szavaim mind-mind alázatos hangok
És így élek lelki életet az Úrban.

Én azt gondoltam, hogy mindenkit szeretek,
Sokat imádkozok, Bibliát olvasok,
Rosszat nem mondanak reám az emberek,
Tehát mindenképpen én nagyon jó vagyok.

Igen, így gondoltam, de csak gondolat volt,
Addig, míg az Ég Urával nem találkoztam,
Megmondta, hogy bennem a tettetés honolt
S én sírva, zokogva karját megragadtam.

Boldog lettem Benne, és már nincs jóságom,
Csupán az Úr Jézus egyetlen értékem.
Hadd kérdezzem testvér, neked van jóságod,
Vagy el van temetve a Krisztus vérében?

JÉZUSBAN

2009-05-28T01:48:00.001-07:00

Csak azt tudom, hogy Jézusé vagyok,
S hogy Ő Benne mindent megnyertem.
Értékelem azt, amit nékem adott,
Habár én semmit nem érdemeltem.

Csak azt tudom, hogy Jézus szeret,
Az Ő arcára nézek szüntelen.
Szemével tanácsol, és hűen vezet,
Míg olyan leszek, mint Ő, bűntelen.

Csak azt tudom, hogy nála élet van,
És átszegzett keze ki van tárva:
Mindenkit fogad örömmel, boldogan,
Hogy örökre hű szívére zárja!

LÉGY HÁLÁS!

2009-05-28T01:47:00.001-07:00

Légy hálás hogy hallhatod az Evangéliumot,
Mint üdvre vezető, mennyei, tiszta szózatot.
Légy hálás, ha neked Isten hívő szülőt adott,
S a Szent Írást gyermekségedtől fogva tudhatod.

Légy hálás, hogy tudod, mint élhetsz szabad életet,
Mint veheti át a Szent Lélek az egész lényedet,
Tudsz a kegyelemről, a Golgotai váltságról
Az újjászületésről, az Istenfiúságról.

Míg sok ezernyi nép előtt csak félhomály dereng,
S a Kegyelem Istenéhez imakönyvből eseng,
Számtalan ifjú lélek, ateista gyermeke,
Nem kulcsolhatták kezüket hő imára sohase.

Szívük vágyik szégyen alatt, keresik a Jehovát
S oly nehezen találják meg a Kegyelem nagy Urát.
Téged pedig ide emelt, csodás méltósággal,
Ó, vigyázz, ne oszd meg szíved e romlott világgal!

A SZÁRAZ KEZŰ EMBER (Mt 12:13)

2009-05-28T01:45:00.000-07:00

A szárazkezű ember te vagy,
Ha a kezed másnak semmit nem ad,
Ha mások könnyét nem törlöd le soha,
Ha kezed nincsen imára kulcsolva.

Ha nem lapozgatod a Bibliát,
Ha nem sietsz, ha más segélyt kiált,
Ha minden hívásra csak nem a szavad:
A szárazkezű ember te vagy!

Haldokló nép segélyt kiált feléd,
- Isten pedig új szívet ad beléd.
Jézus szava szól, jól hallja füled,
Nézz reá nagy hittel: „Nyújtsd ki a kezed!”

SZERETNÉM, HA SZÍVEM ÉGI HÁRFA VOLNA

2009-05-28T01:42:00.000-07:00

Szeretném, ha szívem égi hárfa volna
Dalát a Szentlélek eljátszhatná rajta,
Eme drága dalban oly szép szöveg lenne,
Hogy Jó Atyám mindig gyönyörködne benne.
Zengő, hatós hangja felszállna az égig
A mennyei lények tiszta hű szívéig.
Hozsánnát zengene, s dicsérné a Bárányt,
Aki értem hordta kínos keresztfáját.
Szeretném, ha szívem Égi hárfa volna,
S dalát a Szentlélek eljátszhatná rajta.
E mennyei dallam édes hangon szállna,
Kőkemény szíveknek meglágyítására.
Dacos szívűekhez szeretettel szólna,
Hogy tekintsenek rá a hű Megváltóra.
Mert azért jött Ő, hogy mindenki éljen
S a dacos szívekért elvérzett egészen!
Képmutatókhoz is elszállna e dallam,
S szívökre beszélne, hogy nincs öröm abban.
Szeretném, ha szívem ilyen hangszer lenne
Csüggedő lelkekhez vigasztalást vinne.
Ha egy szívet tépne fájón a bűnbánat
Vigasszal zengené, hogy kész a bocsánat.
És szólna azokhoz, kik imában restek:
Imádkozzatok, és boldogok lesztek!
Dallama elszállna az aggodalmasokhoz,
És szólná az Igét: „Ne aggodalmaskodj!”
Majd tovább röppenne, hol forr a gyűlölet
Nyájasan mondaná: - „Győz a Szeretet”.
Szeretném, ha szívem égi hárfa volna,
Dalát a Szentlélek eljátszhatná rajta.
Lelki testvérek közt dicséneket kezdne:
- „Mert nagy mi közöttünk Izráelnek Szentje”!
Égi kéz pengetné addig, míg elszakad,
Addig, míg meg lenne belőle egy darab.
S dicséneket zengne fenn a mennyországban,
Égi lények között, örök boldogságban!

CSAK EGY PILLANATRA

2009-05-28T01:38:00.000-07:00

Csak egy pillanatra, ha nem nézek reád,
Összetör a szélvész, elborít a hullám.
És irányt tévesztek, nem láthatom a célt:
Összetör hithajóm, mielőtt parthoz ér.
Csak egy pillanatra Uram, ha elhagylak,
Egy lépést sem lépek, máris megtagadlak.
Azonnal visszajön a régi óember,
Telve gonoszsággal s a bűnök ezrével.
Csak egy pillanatra, ha hitetlenkedek,
Rögtön a csüggedés mocsarába esek.
A szép fehér ruha csupa szennyé válik,
S a sok küszködésben szemem könnytől ázik.
Csak egy pillanatra, ha feljön az „én”-em
Azonnal elveszik krisztusi értékem
Elszáll az örömem, búskomorrá válok,
Míg azután ismét önmagamba szállok.
Csak egy pillanatra, hogyha hátra nézek,
Elhagyott bűneim mind - mind utolérnek.
S mardossák a lelkem számtalan sok váddal,
De felkarol Jézus nagy irgalmassággal!
Csak egy pillanatra, ha elfogy a hála
Azonnal beáll az öröm hanyatlása.
Szánalomra méltó, sivár az életem
Addig, amíg újra megszán a kegyelem.
Minden perc s pillanat Uram tied legyen
Ínségben, napfényben Reád néz a szemem
Tarts szent keresztednél imádságos szívvel,
Egy pillanatra se, soha ne engedj el!

AZ ÚRNAK TERVE VAN VELED

2009-05-28T01:37:00.000-07:00

Ha a bűnök miatt égetnek a vádak,
S ha nincs hely szívedben Isten áldásának,
És ha ezek miatt bánatos a szíved,
Tudd meg, hogy az Úrnak még terve van veled!

Ha az Övé voltál, s most heversz a porban,
Hogyha elfáradtál a legszebbik harcban,
Nézz fel a keresztre, ne dobd le fegyvered,
Tudd meg, hogy az Úrnak még terve van veled!

Még győzni kell neked, hagyd a bút és közönyt,
A Szentlélek téged új erővel köszönt.
Az elveszettekért áldozd fel életed
Legdicsőbb terve Istennek ez veled!

TISZTA EDÉNYED AKAROK LENNI

2009-05-28T01:36:00.000-07:00

Tiszta edényed akarok lenni,
Kegyelem edénye, drága Uram,
Hogy kincseket tudhass bennem elhelyezni,
S Tőled legyen mindig irányítva utam.

Tiszta edényed akarok lenni,
Életvizével csordultig tele.
Ne hagyd e világot szomjban szenderegni.
Árasszon életet szíved szeretete!

Uram tiszta edényed akarok lenni,
Amely kívánatos, ha a szem rátekint.
Véred érdeme tud alkalmassá tenni,
Hogy szomjat olthassak és szüntessek kínt.

Szívem igaz fohásza száll Hozzád:
Uram, tiszta edényed akarok lenni!
Oltani, oltani tikkadt lelkek szomját,
S égi tisztasággal mindent átitatni!

VÍGY MINDIG BELJEBB

2009-05-28T01:35:00.000-07:00

Vígy Uram beljebb a kegyelembe,
Merüljek el áldó sebeidbe!
Hadd tűnjek el és te látszodj Uram,
Ragyogj sokak előtt csodálatosan!

Vígy Uram beljebb alázaton át,
Hadd érezzem arcod meleg sugarát.
Töltse be szívem Lelkednek árja,
Mint sötét éjszakát hajnal hasadása.

Várom csodálatos uralmadat,
És mint Jákób, várom áldásodat.
A Golgotáról nézek fel az égre,
Uram segits evezni a mélyre!

URAM, CSAK ARRA VÁGYOM…

2009-05-28T01:34:00.000-07:00

Uram csak arra vágyom, hogy viszonozni tudjam
nagy szereteted.
Nagyon köszönöm, hogy énérettem adtad
drága életedet.

Csak arra vágyom, hogy én is szeressem úgy
testvéreimet,
Ahogy Te szeretted még a kereszten is
ellenségeidet.

Csak arra vágyom, hogy téged tükrözzön
mindig az életem.
Legyek közvetítőd a bűnösök iránt
ó égi kegyelem!

„ELÉG NÉKED AZ ÉN KEGYELMEM” (2Kor 12:9)

2009-05-28T01:33:00.002-07:00

Igen Uram, teljesen elég
Köszönöm, hogy kegyelmed elég!
Kezed elbukni nem ereszt,
Te veled könnyű a kereszt.

A szenvedések útját járom,
Munkálod megtisztulásom.
Áldás így a nyomorúság,
Nem nyeli el szomorúság.

Add Uram drága kegyelmedet,
Olyan sok ember lelki beteg!
Erőtelenségem legyen olyan,
Hogy munkád végezni tudjam!

SZÖVETSÉG

2009-05-28T01:33:00.001-07:00

Örök szövetség ez, melyet
Jézus vére szerzett.
Bűnös, tékozló fiának
Ő adott kegyelmet.

Csodás szerelmedért Jézus
Hálát rebeg ajkam.
Köszönöm azt, hogy velem vagy
Örömben és bajban.

Életemet körülveszi
Sok száz ígéreted,
És megtisztít minden bűntől,
Féltő szereteted.

AZ ŐRHELYEN

2009-05-28T01:31:00.000-07:00

Szemem kémlelve néz az éjszakába,
Figyelve minden neszre, moccanásra.
/Szívemben hűség és kezemben fegyver,
Hogy végezzek a gonosz ellenséggel.

Nem ülök le, és nem csukom le szemem,
Vigyázok, nem hagyom el az őrhelyem.
Ha nem tenném, hazaárulás lenne,
Gyávák sorsára jutnék szégyenkezve/

Őrhelyemre állok és vigyázok.
Ne csalogassatok „tavaszi virágok”!
Fegyverem az Ige égi hatalma
Isten keze az életem oltalma.

Őriznem kell szívem dobogását,
Meg kell őriznem égi tisztaságát,
Mert fehérre mosta a Bárány vére,
S nem nyugszik bele lelkem ellensége.

Szemem kémlelve néz az éjszakába,
Figyelve minden neszre, moccanásra.
Adj erőt Jézus őrhelyemen állni,
A megbízatásban Veled vigyázni!

/A zárójelben levő szakasz katonai emlék, szavalásra nem alkalmazható/

NE NYÍLJON PANASZRA!

2009-05-28T01:30:00.002-07:00

Ha rád szakad az élet terhe,
És fájó könnyek kerülnek szemedbe,
Istened előtt borulj le arcra,
De ajkadat ne nyisd meg panaszra!

Ha zúgnak ellened szörnyű habok,
Ha testvéred, barátod elhagyott,
S ha képtelen lettél a harcra,
Az ajkad akkor se ne nyíljon panaszra!

Van, aki szeret s hallgatja imád,
S tudja milyen nehéz az igád.
Ő a te Atyád, a szeretetet Atyja,
Ne nyíljon az ajkad sohase panaszra!

„MINDEN FÉLTETT DOLOGNÁL JOBBAN…”

2009-05-28T01:30:00.001-07:00

Ha szíved Jézusé őrizd nagy hűséggel,
Küzdjél a bűn ellen a lélek fegyverével.
Elvész az örömöd s meglankad a hited,
Ha e szennyes világ megfertőzi szíved.
De hogyha az tiszta s csak az Úrért dobban,
Őrizd minden féltett dolognál jobban!

Őrizd az ifjúkor csúf szeszéjeitől,
Őrizzed meg tisztán elhagyott bűneidtől.
A szív legmélyéről indul minden élet,
Belőle árad ki a jóság s a méreg…
Ha az Úrért szíved szent lángokra lobban,
Őrizd minden féltett dolognál jobban!

Ne hevítse fel a rút indulatosság,
Ne fordítsa el kincs és semmi hamisság!
Ne legyen lágymeleg, de legyen hév forrás,
Melyből életvíz foly’, béke, üdv és áldás.
Egészen a sírig, míg utolsót dobban
Őrizd minden féltett dolognál jobban!

SEGÍTS MEG, ISTENEM!

2009-05-28T01:29:00.001-07:00

Segíts át, Istenem, minden bajon,
Te fogjad kezemet minden napon.
Adj erőt küzdeni hűen Atyám,
S ne nyíljon panaszra a szám!

Sötétek bár a gonosz fellegek,
Ne remegtessék azok a hitemet!
Ha szenvedő, véres arcod látom,
Az a legszebb nékem e világon.

Segíts meg, Istenem, hogy érted éljek,
És diadalmasan célomhoz érjek.
S hol angyalajkakról hangzik örök zsoltár,
Én is hálát adok, hogy itt velem voltál!

A SZENVEDŐKHÖZ

2009-05-28T01:28:00.003-07:00

Nem volt a földön egy nyugodt percetek,
Titeket ezernyi fájdalom kergetett,
Tinéktek nem jutott rózsás földi élet,
De ismertek sok kínt és sok betegséget.
Van megszámlálója a sóhajnak, könnynek,
Isten gyermekei, szívből üdvözöllek!

…Jóbnak tűrését, ugye hallottátok?
Ki Jóbnak Atyja volt, az a ti atyátok.
S míg rátok zúdul a szenvedés terhe,
Megnyugszik rajtatok a dicsőség lelke!
Kik nem álltok félre, ha a próbák jönnek,
Isten gyermekei, szívből üdvözöllek!

Kik átvigyázzátok az éjszakákat,
Ostromol a fájás, mint vihar a fákat,
De az ajkatokról nem száll más, csak hála,
Higgyétek, hogy nem szenvedtek hiába!
S ha szólít az Úr: „Igen”-nel feleltek,
Isten gyermekei, szívből köszöntelek!

A pálma kész, és a Menny vár rátok
Viruló tavaszban, milyet szem nem látott.
Várnak hófehérben az imatársak,
Kik a keskeny úton panasz nélkül jártak.
Ahol nem lesz helye fájdalomnak, könnynek
Isten gyermekei, ott is üdvözöllek!

SÖTÉT NAPJAIDBAN

2009-05-28T01:28:00.001-07:00

Sötét napjaidban Istenre nézzél,
Ha nem kapsz tanácsot barátnál, testvérnél.
Nem emberi az Ő horizontja,
Mily nagy a biztonság, ha a kezed fogja!

Ígérete szilárd, mint a gránitszikla,
Ne félj, nem sodorhat a bűn árja vissza!
Igaz, hogy nem örvendetes a próba,
Mert sok fájdalommal szíved teleszórja.

Ha meg vagy váltva Jézus vére árán,
Légy vidám, mert Isten sohasem hagy árván.
Miképp a felhőt, eltörli bűneid,
S irgalmas kezével letörli könnyeid!

Légy hős Istenedért és legyél bátor!
Múlik a sötétség és lehull a fátyol.
Megerőtlenül a gonosz karja,
Mert a te oltalmad az Isten hatalma.

Sötét napjaidban Istenre nézzél,
Ő közelebb van minden segítő kéznél!
Érted ontotta Ő Golgotán a vérét,
Isten őriz téged, mint a szeme fényét!

FOHÁSZ

2009-05-28T01:27:00.001-07:00

Uram, e lármás világba sokszor elfeledem azt,
Hogy hivatásom teremni békét, irgalmat, vigaszt.
Bűnbánatban meghajolva, könnybe lábad a szemem,
Ha szelíd szavad kérdezi, hogy nőttél-e gyermekem?

S könnyeimmel elnémulok, hogyha tovább kérdezed:
A kiosztott talentummal sáfárkodtál eleget?

Kérlek, hogy könyörülj rajtam, küld el Lelked árját,
Hogy betöltsem hívatásom, szívem árván vár rád!
Segíts elmélyedni benned ó végtelen Szeretet,
És mint Énók, veled járni minden bűn és rossz felett!

AZ IFJÚSÁGHOZ

2009-05-28T01:25:00.002-07:00

Rohan az ifjúkor fény és árnnyal tele,
Az idő telik, ha nem is gondolsz vele.
Lehet, elbájol az erő, a szépség,
És észrevétlen betölt a kevélység.

S magával ragad e jelenvaló világ,
Ahol számos ifjú ezer bálványt imád.
Mélyen eltemetik az erkölcsösséget,
És így adnak helyet bűnök örömének.

Ó ifjúság, ne menj e rohanó világgal,
Ne rakd tele kebled hervadó virággal!
Te éretted is folyt az Úr Jézus vére,
Hogy ifjúságodat mossa hófehérre!

Hű Istened előtt az életed drága,
Ifjú éveidet ne hagyd veszni kárba!
Isten szeretete vár haza téged,
A karja tárva s szíve vérzik érted.

Rohan az ifjúkor fény és árnnyal tele,
Időd elrepül, ha nem is gondolsz vele.
Majd nagyon késő lesz minden könny és bánat,
Vigyázz, ne vegye el más a koronádat!

„AZ ÚR A MI IGAZSÁGUNK”

2009-05-28T01:25:00.001-07:00

Mehetsz a kozmoszba is bölcs világ…
Elismerjük, hogy nagy a tudomány.
De a sok bűn csúf palástot húz rád,
Bár lenne jogtalan feléd e vád!
Az ifjúságot hozzád öleled,
A tisztaságot, hitet temeted.
Műveidet Isten nélkül teszed,
S megbélyegez lelkiismereted!
De nem törődsz vele, csak törsz előre,
Délibáb fényével mutatsz a jövőre.
És a szemed megáll sok csodán,
Mert valóság, hogy nagy a tudomány.
Húszadik század népe figyelj rám,
Az Ige áll, mint örök szikla vár.
Minden szava igazsággal tele,
Ó jó lenne, ha törődnél vele!
A szívem is itt csendesedett el,
Itt telt be mélységes békességgel.
Igazi örömmel, tiszta élettel,
Megváltással és örök élettel!
Lehet, rám nagy eszméd nem sokat ad,
Vagy szórsz ellenem ezernyi vádat.
Valamennyien mi szilárdan állunk,
S mondjuk: „Az Úr a mi Igazságunk!
S ha majd romba dől ez a nagyvilág,
S porba hull a szépség s tudomány,
És mindnyájan Isten előtt állunk,
Ott is Ő lesz a mi Igazságunk!

AZ ÚR MUNKÁLKODIK

2009-05-28T01:24:00.000-07:00

Az Úr csodákat tesz ma is, irgalma végtelen,
Újjá teremt sok életet az ingyen kegyelem.
Szenvedőknek Égi írt ad s gyógyítja a sebet,
És sok ezer lelki vaknak Ő ad látó szemet.

És akik Néki engednek, azokat megáldja,
Lelke által elvezeti minden igazságra.
Szegényeknek hirdeti az Evangéliumot,
S keresi, mint igaz pásztor az eltévedt juhot.

Életével fizette ki üdvösséged árát,
Hogy ne kelljen átélned a pokol borzadalmát!
Ajtódnál Ő zörget csendben, nyisd meg szíved zárját,
Hogy bevigye életedbe a Menny boldogságát!

GYÖTRŐDIK A LELKEM

2009-05-28T01:23:00.000-07:00

Nagyon gyötrelmessé vált
Számomra e környezet,
Szeretetlen beszédekből
Hallgattam már eleget!

S ahová kívánok menni,
Semmiképp se nem lehet,
Hol hangzik a drága Ige
És a kedves énekek.

Ne nyugtalankodjál lelkem,
Istenedhez hű maradj!
Minden bántalomért Néki
Tiszta szívvel hálát adj!

Ne csüggedj el, bár az arcod
Fájó könnyek öntözik,
Nemsokára jő a reggel,
S lényed díszbe öltözik!

Csak tűrj tovább szeretettel,
Amíg rád ragyog e nap.
Hidd el, Isten meghallgatja
Minden imádságodat!

„TUDJÁTOK MEG, HOGY AZ ÚR AZ ISTEN!”

2009-05-28T01:22:00.000-07:00

Embertársaim, ne tévelyegjetek,
Van Isten, benne ne kételkedjetek!
Ő teremtett minket és nem mi magunk,
Valamennyien az Ő népe vagyunk!

Szerető szívét miért sebezitek?
Káromolni nevét miért szeretitek?
Azért, mert áldott napja ragyog rátok,
Mert van mit ennetek és van ruhátok?

S hogy millió csillag tündököl este,
Hogy keze munkáin lényed úrrá tette?
Azért, mert szeretett s Fiát érted adta,
Hogy el ne vesszél örök kárhozatra?

Őt tükrözi a harmat a kicsiny fűszálon,
Ő róla énekel a madár az ágon.
Hűvös alkonyatkor Ő zörget a szívben,
Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten!

Embertársaim, ne tévelyegjetek,
Van Isten, benne ne kételkedjetek!
Szent szavára majdan romba dől minden,
És minden szem látja, hogy az Úr az Isten!

ESZEMBE JUTTATOD…

2009-05-28T01:21:00.002-07:00

Ha lenéznek, ha megvetnek
Csak eszembe juttatod,
Hogy ez a föld nem otthonom,
Mennyei polgár vagyok!

Add azért, hogy mindig hála
Szálljon szívemből Feléd
Mert türelem s áldott béke
Árad keresztedről belém!

Mesterem sorsa is ez volt,
S én különb nem lehetek.
Érjen bármi, nyugodt vagyok,
Mert bennem a Szeretet!

SZÍVEM KÉRÉSEI

2009-05-28T01:21:00.001-07:00

Egy szó se hagyja el ajkamat hiába,
Amint írva van a Szent Bibliába!
Legyen a beszédem sóval fűszerezve,
Égi fényt szórva a bűnös szívekbe!

Egy kézmozdulat se történjen hiába,
Épüljön általa az Isten országa,
Mindig birtokodban legyenek e kezek,
Hogy a szegények sok áldást élvezzenek!

Uram add, hogy egy lépést se tegyek hiába,
Vezesd a lépteim lábaid nyomába.
A tövises utat, hogyha veled járom,
Mindennél több az ezen a világon!

Segíts, hogy egy percet se töltsek hiába,
Mindaddig, míg megáll szívem dobogása!
Igazán boldog csak akkor lehetek,
Ha mint kicsiny gyertya Éretted éghetek!

ÉRZEM SOKSZOR

2009-05-28T01:20:00.001-07:00

Érzem sokszor, hogy gyenge vagyok,
Hogy csak por és hamu a lényem.
E földi létben, ha meg is alázol,
Csak Te vagy Jézus a reménységem!

Érzem sokszor, hogy gyenge vagyok,
Lényemben kevés az épség.
Gonosz társaságok szennyes ajka között,
Tátong felém örvénylőn a mélység!

Érzem sokszor, hogy gyenge vagyok,
Ha sokfelől tör reám próba,
Csak az vigasztal, hogy vigyáz rám
Éjjel-nappal, lelkem gondozója!

Gyenge vagyok és erőtelen,
Mégis hálatelt a lelkem,
Mert Hű Megváltóm szavát hallom:
„Elég néked az Én kegyelmem”!

RAGADD MEG A SZABADULÁS PILLANATÁT

2009-05-28T01:18:00.000-07:00

A sok csoda után ráderült végre
A szabadulás dicső hajnala,
A megsanyargatott Izráel népére.
Egy pillanatra megtört a Faraó szíve
És elbocsátotta az Izráelt,
Hogy Isten az Ő akaratát véghez vigye.
De hamar megbánta azt, hogy elengedte
S utánuk nyomult hadával,
Hogy munkájukba visszatérítse.
Isten vezette népét erős karral
Nappal köd és éjjel tűzoszloppal,
S a tengeren átkeltek száraz lábbal.
A Faraó serege a tengerbe veszett,
Mert nem járhat gonosz az igaz útján
Mert ez úton Isten kézen fogva vezet.
Mint gonosz Faraó, a Sátán is olyan,
Fogva tartja ezt az egész földet
A bűnök, szennyek rút Egyiptomában.
De Isten hatalma készen áll arra,
Hogy a bűnigában vergődőket,
Jézus vére árán megszabadítsa.
Ha meguntad „Faraó” rabbilincseit,
Ha kész vagy mindent otthagyni,
Jézus téged is megszabadít.
Csak nagyon siess, ha ajtót tár az Úr,
Mert Faraó bánja, hogy elengedett,
S összes hatalmával utánad nyomul.
Ne félj, mert Övéit Isten védi, óvja,
Mert átvitte őket Égi hatalommal
Az Ő szeretett Fiának Országába!

/ id. Dr.Vass Gergely igehirdetése nyomán/

A NÉGY EVANGÉLIUM

2009-05-28T01:16:00.002-07:00

Az Úr Jézusnak négyes bizonysága,
Hogy teljes valóság az Ő megváltása.
Két embernek hiteles a vallomása,
Mennyivel inkább négynek leírása.
A Jézus élete száz csodával tele,
Mélyen belenyúl az emberi szívekbe.
Tanait hallgatta puszta, falu, város
Ezt írja le Máté, Márk, Lukács és János.
S kiket az orvosok elutasítottak,
Jézusnál igazi orvosra találtak.
Démoni erőktől megkötözött lelkek,
Az Úr Jézusnál mind szabadulást nyertek.
És a gyermekeket örömmel fogadta,
Ölébe vette őket s megáldotta.
S hogy Őt megérthessék kicsinyek és nagyok,
Mondott az Igéről számos példázatot.
János is megírta, úgy, miképpen vette,
Hogy Isten a bűnöst mennyire szerette…
Megörökíti a négy evangélista,
A töviskoronát Jézus miért hordta,
Miért ácsoltak keresztet számára,
S mért lett a bűnösök közé számlálva.
Mily boldogan írták, hogy Ő feltámadott,
Tanítványaival újból találkozott.
Életet öntött szívükbe és a mennybe ment,
Ő Benne hinni, örök életet jelent.
Sok szívbe győzött már az Evangélium,
Száll diadalmasan, mint győztes hatalom,
És megvilágosít minden sötét népet,
Mutatja hol az Út, az Igazság s az Élet!
Ki imádságos szívvel olvassa,
Benne Istent biztos megtalálja.
A Négy Evangélium Istenhez vezet,
Aki mindenkit vár és mindenkit szeret!

HAZÁM FELÉ

2009-05-28T01:16:00.001-07:00

Hazám felé von a szívem igaz vágya,
Hol bűn és kísértés elmém nem rongálja.
Az lesz földön-égen legboldogabb napom,
Mikor színről-színre Jézust megláthatom.

Szeretném már látni az apostolokat,
A Prófétákat mind és a vértanúkat.
A testvéreimet, kik előre mentek,
Kik Jézus által már hófehérek, szentek.

Dicsőült lények kara vár a parton,
Amíg bevégezem teljesen a harcom.
Majd imádom velük örökké a Bárányt,
Ki értem hagyta ott Égi Királyságát.

Hazám felé von a szívem forró vágya,
Hol a győzteseket örök élet várja.
Jöjj testvérem velem, habár gyengék vagyunk,
Jézus vére árán győzelmet aratunk!

NE ENGEDD!

2009-05-28T01:15:00.002-07:00

Ne engedd, hogy megavuljon
bennem az élet!
Ne halkuljon el az ima,
Szálljon a dicséret!

Ne engedd, hogy meglankadjak
a nemes harcban!
Kérlek Uram, legyél velem
E zúgó viharban!

Van erő és van hatalom, mely véd
engem folyton.
Szeretete nem engedi,
Hogy lábam inogjon!

„KORA REGGEL KERESLEK TÉGED”

2009-05-28T01:15:00.001-07:00

Múlik az éjszaka, jő a reggel,
A szívem lángol igaz szeretettel.
Kezdődik benne újból a dicséret
Uram, korán reggel kereslek téged!

Téged szomjúhoz forrón a lelkem,
Téged sóvárog buzgón a testem.
Békétlen álmoknak már vége
Uram, kora reggel kereslek téged!

A kiaszott, elepedt földön,
Mert e világ a számomra börtön.
De palota, hogyha veled élek,
Uram, kora reggel kereslek Téged!

Több az életnél a Te kegyelmed,
És hogyha eláraszt a te szereteted,
Száll a szívemből igazi ének:
Uram, kora reggel kereslek Téged!

Ha Veled indulok, áldás lesz e nap,
Mert erőd bennem győzelmet arat.
Bár mondaná mindig hűséggel néped:
„Uram, kora reggel kereslek Téged!”

LÍDIA

2009-05-28T01:00:00.002-07:00

Bizonyságot tesz róla az Ige,
Isten beszédét mennyire figyelte.
Az Úr nyitotta meg hívő szívét,
És befogadta az Élő Igét.

Hitének nagy lett az eredménye,
Alámerítkezett egész háza népe.
S az Úr szolgáit házához hívta,
Mert az Ige szívébe lett írva!

Azért, ha szól az Égi üzenet:
Ne keményítsétek meg a szívetek!
Csak nyitott szívbe száll Jézus szava:
Fogadd az Igét úgy mint Lídia!

„KEGYELEM NÉKTEK ÉS BÉKESSÉG!”

2009-05-28T01:00:00.001-07:00

E két szó ott élt a Pál szívében,
És megtaláljuk minden levelében.
Ajkamról is ez száll ma felétek:
„Kegyelem és békesség néktek!”

Akinek Isten kegyelmét adta,
Az minden bűnéből meg van váltva.
Megszabadult az örök haláltól,
És a sötétség nagy hatalmától.

Szereti Istent és csak érte él,
Mert érette folyt Golgotán a vér.
S tudja, hogy mi a kegyelem ára,
És így az élete csupán hála.

„Kegyelem” e szót örökké zengi
S boldog, ha tud másokkal jót tenni.
Jézussal jár tűzön és vizeken,
Mert teljesen bírja a kegyelem.

Van békessége önmagával,
Istennel és felebarátjával.
E békesség Isten ajándéka,
Ezer vihar fel nem boríthatja!

Mily drága dolog e földön a béke,
Sok családnak féltett, drága kincse.
Számos országnak a beszédtárgya,
S vérző népek forró imádsága.

Csak a megváltottak bírják teljesen,
Vele vonulnak át ez életen.
Ezt kívánja Pál, és kínálja az Ég:
„Kegyelem néktek és békesség!”

ISKOLA

2009-05-28T00:58:00.002-07:00

Ez a földi élet egy iskolám,
És milyen sokan tanulunk benne.
Tanít a világ, visszhangzik szava,
Mintha tanítása örök lenne.
És tanít Krisztus élni igazán,
Keresni a békét és követni azt.
Igazság díszlik minden szaván,
Tudománya boldogságot fakaszt!
Értelmet ad e földi életnek,
Bár mily kevesen hallgatják szavát.
Kevesen hisznek a Szeretetnek,
S nem fogadják el a kereszt tanát!
A Krisztus iskolájába járok,
Minden nap új feladatot kapok.
És minden este Ő reá várok,
Hogy vizsgálja át az egész napot!
S olykor sírva borulok Elébe,
Hogy sok hibámat bocsássa meg,
Törölje ki vérével, tegye félre,
És hálás vagyok, hogy Ő nem vet meg!
Lapjaimon nem tűri a szennyet,
A nagy vizsgán, ha rendbe lesz minden,
Ajándékul adja a szép mennyet,
Azt az országot, ahol trónol Isten!
Hű Mesterem tanít minden napon,
Alázatos és szelídnek lenni.
És a kísértésben vigyázni nagyon,
A rosszal szembe, mindig jót tenni.
Tanít kitartásra, engedelmességre,
Elmélyedni vele, tanít csendességre…
Az én Mesterem meg is halt értem,
És én követem lábai nyomát:
Olyan vágyok lenni, mint Mesterem,
Amikor bevégzem az iskolát!

AHOL ELVESZTETTED

2009-05-28T00:58:00.001-07:00

A legdrágább kincset el lehet veszteni,
Amint elvesztették Jézust a szülei.
Visszafordultak, keresték nagy bánattal,
Mert Jézus nem volt az úti társasággal.

Engedd, hogy Jézus mindig előtted legyen,
Akár a világban, akár a Szent helyen.
Tegyed mindig hűen az Ő akaratát,
Követve mindenben a lábai nyomát.

És ha megtéveszt a Sátán sötét köde,
S kínálja magát a bűnök csúf öröme,
Ne hagyd el érte Hű Mestered soha,
Keresd hol elvesztetted, menj vissza oda!

Keresd nagy bánattal, könnyhullatással,
Biztos megtalálod, s betölt boldogsággal…
- Nemrég égtél Érte, úgy szeretted -
Ő vár reád ott, ahol elvesztetted!

ADD, HOGY MEGÉRTHESSEM!

2009-05-28T00:57:00.002-07:00

Istenem add, hogy megérthessem
Rendeltetésemet,
Hogy úgy tegyem rá oltárodra
Egész életemet!

Megváltottál és most Te vagy
Életem királya,
Vágyom, hogy Téged dicsőítsen
Szívem dobogása!

Szeretném vinni üzeneted
Hegyen és völgyeken.
Ha átvenné ajkam s lényemet
Az Égi kegyelem!

Istenem add, hogy megérthessem
Az én hivatásom:
Szentlelked tüzénél égjek el
Áldozatoltáron!

BUZDÍTÁS A NEMES HARCRA

2009-05-28T00:57:00.001-07:00

Ne álljatok meg a keskeny úton
Krisztus ifjúsága,
Csak előre, hangzik a kiáltás,
Ne nézzetek hátra!

Nekünk győzni kell bűn és Sátán felett
Legyetek erősek!
Vezérünk testén ezért nyílott
Golgotán az öt seb!

Az Igazságért táborba szállunk,
Istenünk nevében.
Hatalmas páncélként hit a pajzsunk,
A harc nagy hevében!

Megharcoljuk a szép s nemes harcot
A kétélű karddal,
És legyőzzük a gonosz világot
Szeplőtlen hit által!

Előre, előre Krisztus után,
Hófehér ruhában,
Ha a bűnt legyőzzük, korona vár
Isten Országában!

A VILÁG

2009-05-28T00:56:00.002-07:00

Olyan, mint aki sokat ígér, de semmit sem ád.
Minden beszéde, tette csalóka délibáb.
A világ a Sátán legjobb eszköze,
Hogy szennyes dicsőségét nyilvánvalóvá tegye.

Ez a világ olyan, mint egy beaknázott zöld mező,
S mint gyöngyvirággal ékesített temető.
A Sátán lövöldözi benne tüzes nyilait,
Ifjú, nagyon vigyázz, legyen pajzsod a hit!

A világ elmúlik, de mind megmarad
Ki Isten fegyverével győzelmet arat!

JERTEK IFJAK!

2009-05-28T00:56:00.001-07:00

Mind, kik Krisztus nevét viselitek
Jertek, győzzük le a gonoszt!
Aki csak bánatot, veszteséget,
Nyomort, szenvedést s üres mámort oszt!

Üzenjünk harcot minden bálványnak,
Mert Krisztusban biztos a győzelem.
Ne kíméld testvér időd s erőd,
Hogyha szívedben él a kegyelem!

A szenvedők vigaszra várnak,
És segítő kézre az özvegyek.
Egy biztató szóra a lankadók,
S feléd néznek, kik hordnak terheket!

Jertek oltsunk minden botránkozást,
És töröljünk le fájó könnyeket!
Kérjük, gyógyítson be minden sebet
A legdrágább gyógyír, a Szeretet!

Kell, hogy hordozzuk a munka terhét
Úgy, mint Jézus Krisztus jó vitéze.
Míg minden nép úgy nézhet az Úrra,
Mint Szabadító, hű Istenére!

Aki mindenben diadalmas lesz,
Azt az Élet Koronája várja.
Megéri a fáradságot bőven,
Jertek ifjak a hit szép harcára!

SZERETNÉK SÍRNI

2009-05-28T00:55:00.001-07:00

Fáj, hogy ilyen halk fényű lett az életem,
S kezem bágyadtan leeresztettem.
Sápadt az arcom és örömtelen,
Vigasztaljál meg édes Istenem!

A sivár pusztában fakassz forrást,
És vezesd néped erőddel, folyvást.
Tápláld tieidet Életkenyérrel,
Hogy megküzdhessünk minden veszéllyel!

Védj meg, miképp Dánielt is védted,
Mikor nagy veszélybe került Érted.
Oltsad ma is a kemencék lángját,
És zárd be az oroszlánok száját!

Parancsolj csendet zúgó tengeren,
S engedd, hogy járhassunk a vizeken!
S ha jön, mint világosság angyala,
Legyen idegen a Sátán szava!

Szeretnék sírni, mert fáj a szívem,
S barátaim sem tartanak velem!
Istenem, hű oltalmadat kérem,
Légy mindvégig váram, menedékem!

NEM MINDEGY

2009-05-28T00:54:00.000-07:00

Valakinek nem mindegy
az, hogy merre jársz.
Fél, hogy elborít a sötét,
Fél, hogy későn mégy olajért,
Mikor már könnyekért sem találsz.
Valakinek nem mindegy
Az, hogy milyen a ruhád,
Fél, hogy vendége nem lehetsz,
S menyegzőjén részt nem vehetsz.
És az ítélet zúdul rád.
Az Úr Jézusnak nem mindegy
Az, hogy te elveszel,
Érted csordult ki a vére,
Úgy írta neved kezére.
Ó, törődj ily üdvösséggel!

VONULJ VÉGIG RAJTA (Bemerítésre)

2009-05-28T00:53:00.000-07:00

Örömrózsák nyílnak a keskeny út
Első mérföldjein.
Égi tisztaság lüktet a szívben
S az ér verésein.
Hálaadás szent hódolatával
Zeng a vándor ajka,
Égő hittel, hófehér ruhával
Vonulj végig rajta!

A táboron kívül vezet az út,
Távol a „Hozsánna”.
Vércsepp fakad a töviskoronás
Üdvkirály nyomába.
Felhő s tűzoszlopként ragyog Jézus
Istenember arca,
Panasz nélkül, töretlen hűséggel,
Vonulj végig rajta!

Viszonozzad Urad szeretetét,
Tégy meg mindent Érte!
Minden napon bízzad oda magad
Átszegzett kezére!
Krisztus útjáról ne térj le soha,
Se jobbra, se balra,
Megharcolva a hit nemes harcát
Vonulj végig rajta!

AZ Ő NEVÉT

2009-05-28T00:52:00.002-07:00

Annak nevét, aki legszebb,
Legkedvesebb nékem,
Imádságos lelkülettel
A szívembe vésem!

Annak nevét, ki szeretett,
S halálba ment értem,
Énekemmel, hő imámmal,
Míg élek, dicsérem!

Annak nevét, ki átvezet
Ezen földi léten,
Boldogságon, kísértésen,
És a szenvedésen,

Elérve dicső célomat
A kristályszép mennyben,
Annak nevét hófehérben
Ott örökké zengem!

Mind, akiknek megnyitotta
Elsötétült szemét,
Jöjjetek és dicsőítsük
Az Úr Jézus nevét!

MOSSÁL MEG!

2009-05-28T00:52:00.001-07:00

Oly sokszor kértem már s ma újra kérem,
Hogy közöm lehessen Hozzád, mossál meg egészen!
Mossad meg az elmém, szívem és a szám,
Belső emberemet, Uram tartsd tisztán!

Mint a malom lisztje a molnárra tapad,
A nagyvilág szennye reám is úgy ragad!
Örülök, ha szívem hófehér, tiszta
S parányit lényedből tükrözhetek vissza.

Ma csendben két szemem a forrást nézi…
Csak hófehér szívvel érdemes élni!

TISZTÍTS MEG ENGEM!

2009-05-28T00:51:00.001-07:00

Jó Atyám, Ki e világot szemmel tartod,
Ki a szíveket s a veséket vizsgálod,
Kinek dicséretét porba hullva zengem,
Titkos bűneimtől tisztítsál meg engem!

Lelkem gyökereit titkos férgek rágják,
Szennyezik ruhámnak Égi tisztaságát.
Hallassék meg szavam a kristályszép mennyben,
Titkos bűneimtől tisztítsál meg engem!

Nem rejtem el Uram szennyes, rossz életem,
Szemgyógyító írral kenjed meg két szemem.
Öltöztessed Jézus hófehérbe lelkem,
S titkos bűneimtől tisztítsál meg engem!

És amint Te látod, úgy lássam magamat,
Adjál nékem tűzben megpróbált aranyat,
A szent kereszt alatt kihulló véredben,
Bűnök porától is tisztítsál meg engem!

HA ÉN ANGYAL LENNÉK

2009-05-28T00:50:00.000-07:00

Fent a Mennyországban, ha én angyal lennék,
Az Urak Urától a földre kéreznék,
S elbeszélném azt, hogy Jézus nagyon szeret,
És Hozzá vezetném a sok gyermekeket!

De ha nem is vagyok tündöklő szép angyal,
Csak úgy egyszerűen gyermekies hanggal,
Kicsiket, nagyokat hívok Golgotára,
Minden lélekre vár Isten szent Báránya!

ARANYSUGARÚ NAPFÉNY

2009-05-28T00:49:00.002-07:00

(Az „Aranysugarú napfény” című ének nyomán)

Aranysugarú napfény bolyong a bérctetőn,
Míg száz juhocska legel zöld pázsitos mezőn,
A drága Pásztor őrzi, tereli juhait,
Feltárja a jó legelőt s élet forrásait.

Aranysugarú napfény hűs alkonyt integet,
És sír a Jó Pásztor, mert egy juh elveszett!
S ameddig kereste az elveszett juhát,
Ostorcsapások sortüzét élte át.

Azon a napon gúnyolta a világ,
Szent fejére nyomott egy töviskoronát.
Kezét-lábát durva szeg járta át,
És dárda szentséges oldalát!

Szívem mélyéig ér, hogy annyit szenvedett,
Én tévedtem el, engem keresett!
Útját állta Golgotai halál,
De azon túl is tudta, hogy rám talál!

Aranysugarú napfény ma énreám ragyog,
Igen, megtalált Jézus, én is juha vagyok!

URAM, HÁLÁS VAGYOK…

2009-05-28T00:49:00.001-07:00

Hogy irgalmas kezed felettem lebeg,
Hogy átölel a Te örök szereteted.
Uram, hálás vagyok, hogy rajtam függ szemed,
És megnyugodhatom, mint gyermeked.

Nincs érdemem, tudom, csak egy bűnös szívem,
De Te már enyém vagy, s van örök életem!
Uram, hálás vagyok, hogy Te szeretsz engem,
És végzed vésőddel a nagy munkát bennem!

…Szívem csendje kérlel, csupán arra vágyik,
Add, hogy hű lehessek Hozzád mindhalálig!

„NE SZERESSÉTEK E VILÁGOT!”

2009-05-28T00:45:00.000-07:00

Az a boldog, kinek szíve tiszta,
Ki megtalálta, mi az élet titka.
És visszhangozza ez igazságot:
„Ne szeressétek ezt a világot!”

A világ szerelme szirmait tárja
Ó, de méregből van a virága!
Fertőzi a drága ifjúságot,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

A világ szerelme bájoló álom,
De sohasem lát túl a halálon.
Millió szívbe sebeket vágott,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

Ígézete Démást is megcsalta,
Dúsgazdagot pokolba sodorta,
Ákánra borított halált, átkot,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

A Szeretet Istenét kizárta,
S rálépve a tudomány fokára,
Repedezett kutakat ásott,
„Ne szeressétek ezt a világot!”

Isten a világot úgy szerette,
Hogy Szent Fiát adta a keresztre.
A világ bűnéért hullott a vére,
De nem ismert rá Megmentőjére!
Istent szeressétek és Szent Szavát,
Hogyha cselekszitek az Ő akaratát,
Helyettetek Jézus ad majd számot:
„Ne szeressétek ezt a világot!”

Boldog csak az lehet, kinek szíve tiszta,
És a keskeny útról nem tekint vissza.
Hirdetem a sírig ezt az igazságot:
„Ne szeressétek ezt a világot!”

AZ ÉN HÁLÁM

2009-05-28T00:44:00.000-07:00

Olyan boldog vagyok, hogy az Úré lettem,
A gonosz uralma megszűnt már felettem.
Isten kegyét látva maghatódva állok:
Üdvöm meghálálni szókat nem találok.

Megalázkodva gondolok a múltra,
Mikor reá tértem ezen keskeny útra.
Ott a kereszt alatt hullott rám is áldás,
Az Úr Jézusnál még volt megbocsátás.

Hálatelt szívvel ma visszagondolok
A szép napra, melyen Jézusom megmosott.
Örvend az én szívem, mert az Övé vagyok,
E napon hálából, mindent Néki adok!

Adjál hálát te is, hogyha meg vagy váltva,
Hisz olyan drága volt üdvösséged ára!
De szennyezett szívvel porba hull a hála,
Érkezését Isten mindhiába várja!

Úgy lehet e napon igazi a hála,
Ha megtört feletted a Sátán igája,
Ha szíved először Jézusodnak adtad,
S ha az ó embered a Golgotán hagytad!

ZSOLTÁR

2009-05-28T00:43:00.000-07:00

Sok millió ajak hálaimát zeng
Itt alant a földön és a Mennybe fent,
Hogy a bűneinkért életedet adtad
Kínos halálban véred kiontottad!

Az örök élet végtelen mélysége
Sem lesz elég hálánk kifejezésére.
Imádnak e földön és a Mennybe fent,
Hála és dics Neked örökké, Ámen!

HÁLÁT ADUNK ÉRTE

2009-05-28T00:36:00.000-07:00

[Kiss Lászlóné részére elköszönő versként a Nagyfalui Gyülekezettől, miután férje kiszabadult a börtönből, és meghívást kaptak a székelyföldre, lelkipásztori szolgálat betöltésére]

A lezárt sorompó felemelkedett,
Valóság, hogy Isten nagy csodát tett.
A fátyol, a köd oszolni kezd végre,
Édesatyánk, hálát adunk érte!

Hálát adunk sötét napjainkért,
Hálát adunk minden szenvedésért.
Könnyek között sokszor estünk térdre,
S meghallgattál, hálát adunk érte!

A te utad végtelenül csodás,
Porba hull az emberi felfogás…
Próbánk súlyát szereteted mérte,
S adtál erőt. Hálát adunk érte!

Terhünk súlyosb felét Te emelted
A szükségben gondunkat viselted,
És érdemünket soha nem nézted,
Méltó vagy, hogy imádjunk érte!

Sötét börtönt palotává tetted,
Mert a Te szolgádat ott is szeretted.
Oda is bejutott Igéd fénye,
Mily irgalom, hálát adunk érte!

Szívünkben hűség ég tisztán látva,
Hogy sok tájék kész az aratásra.
S ha majd a vállunk nyomja számos kéve
Az utolsó napon hálát adunk érte!

IMÁDSÁG

2009-05-28T00:35:00.002-07:00

Gyermekszívvel hálát adunk
Jóságodért Atyánk,
Hogy olyan nagy szeretettel
Gondot viselsz reánk!

Hálát adunk jó szüleink
Dolgos két kezéért,
Kik dolgoznak hűséggel
A mindennapi kenyérért.

Olvasnak a Bibliából
Reggel-este Igéket,
S elbeszélik Golgotáról
Jézusunk, hogy szeretett!

Hálát adunk iskolánkért,
Hol olvasni tanulunk,
És ha nagyok leszünk majdan
Jézushoz hűek maradunk!

Hála a föld terméséért,
Mit ez évben is hozott.
Jó Istenünk mindent-mindent
Áldott két kezed adott!

S ha ennyire megáldottál,
Azt szeretnénk kérni,
Hogy amíg a szívünk dobog
Segíts Néked élni!

HÁLÁT ADUNK

2009-05-28T00:35:00.001-07:00

Hálát adunk Jó Istenünk
Hogy gondunkat viseled
Jóban-rosszban átvitt minket
Az Égi nagy Szeretet!

Hálát adunk, hogy megóvtál
A háború zajától
És visszhangozhat az ajkunk
Édes béke szavától!

Hálát adunk, hogy beérett
Az aranyló gabona,
Nyári fényben csendülhetett
Az aratógépek zaja.

Hálát adunk Golgotáért,
Hogy még tart a kegyelem,
S minden bűnös hazatérhet
Hozzád Édes Istenem!

HÁLAADÁS

2009-05-28T00:33:00.002-07:00

Hálát adok a kínos öt sebért,
Amely az én bűneimért történt,
Hogy legyek a bűntől szabad, tiszta
Véred által hófehérre mosva!

Hálát adok Hű Megváltóm Neked,
Hogy olyan nagy volt a szereteted
Hogy érettem a halálba mentél,
S átszegzett kezeddel megkerestél!

Szereteted szívem lebilincselte
S elromlott életem kicserélte.
Vak voltam és megnyitottad szemem,
S az Életkönyvébe írtad a nevem.

Uram, hálakönnyekkel köszönöm,
Hogy enyém vagy s enyém az öröm,
S hogy utam végén örök élet vár,
Ahol a dicső Menny a keblére zár!

A MEGVÁLTOTTAK HÁLAÉNEKE

2009-05-28T00:33:00.001-07:00

Isten haragját hordoztam
Félelemmel tele,
Mi lesz ha rám fuvall hamar
Az ítélet szele?

Beleremegett a lelkem
Ha eljött az este,
Mert zaklatott romlott éltem
Minden gonosz tette.

S egy napon bűnös szívemmel
Golgotára mentem,
Szívem terhét, sok félelmét
Jézus elé tettem.

Véres keresztjéről belém
Égi fény sugárzott,
És boldoggá lettem, mert
Mindent megbocsátott.

Isten haragja helyettem
A Megváltót érte,
Örök éltem sem lesz elég
Hálát adni érte!

Szeretetét, nagy irgalmát
Amíg élek zengem,
Csak Vele akarok lenni
E földön s a Mennyben!

HÁLAADÁSRA HÍV

2009-05-28T00:32:00.001-07:00

Hálaadásra hív az őszi napsugár
S az érett gyümölcsökkel telt határ!
A nyári fényben tudtál békén aratni,
Ne felejts el érette ma hálát adni!

Hogy gonosz ellenség földünk nem taposta,
Hogy áldását Isten reánk árasztotta,
Hogy a dús kenyér lett munkádnak a bére,
Hálaadás napján adjál hálát érte!

Hogy az egész földön hangzik már az Ige,
S hogy még mindig tart az Úr hosszútűrése.
Eltévedt gyermekét Isten haza várja
Megváltott ajkakról szálljon érte hála!

De nem elég e nap mindent megköszönni,
Nem elég ez a nap hálakévét kötni,
Legyen egész élted egy igazi hála,
Ne feledd el, Isten tetőled ezt várja!

HÁLA AZ ISTENNEK

2009-05-28T00:31:00.001-07:00

Ha egy lélek szabadulni akar,
Ha lelkét a bűnbánat marja,
Nincs olyan hatalma a Sátánnak,
Hogy a megtört szívet fogva tartsa!
Legyőzte őt Krisztus a Golgotán,
Rátaposott a kígyó fejére,
Minden emberért e földön kifolyt
Az áldozat, az Úr Jézus vére!
Drága lélek nem mondhatod most már
Hogy számodra nincsen kész a váltság,
Az Isten kész átadni néked is
A Megváltást, megbocsátását!
Hála legyen az Istennek, ki a
Bűn feletti diadalmat adja,
A szent s nemes harcban az életünk
Hűtelenűl soha el nem hagyja!
Jézussal járva az Ő útjain
Kegyelméről örök himnuszt zengek,
A bezárult Éden újra nyitva,
Ezért legyen hála az Istennek!

ÁLDUNK TÉGED, URUNK!

2009-05-28T00:30:00.000-07:00

Jó Atyánk, a szívünk hálával van tele,
Habár ért bennünket ezer próba szele.
A Te néped Urunk ma előtted hódol,
Látva, hogy érette mennyire aggódol.

Áldunk Téged Urunk, ó örök Szeretet,
Hogy ez éven át is Szentlelked vezetett.
[És hintettél reánk sokszor áldás záport
És adtál népednek újból Lelkipásztort.]

Áldunk, hogy Igédnek szabad folyást adtál,
Napfényben, viharban kősziklánk maradtál.
Megváltott életünk szereteted áldja,
Hogy a tékozlókat szíved hazavárja!

Hálahódolattal áldoz e kis sereg,
S e hála a szívünk legmélyéről ered.
Amíg a kegyelem ránk a békét mérte,
Másutt háború dúlt számtalan sok népre.

Hála, hogy megáldod dolgos két kezünket,
S kirendeled bőven napi kenyerünket.
És mennyei fénnyel hinted tele utunk,
S mindig velünk maradsz, Áldunk Téged Urunk!

TANÍT AZ ŐSZ

2009-05-28T00:29:00.000-07:00

Egy vándormadár se nem hallatja szavát,
Ősz van, nemsokára kopár lesz a határ.
Különös ez az ősz, korán jött a hideg,
S hirtelen meglepte a zöld gyümölcsöket.

Történelmünkben is őszre vall az idő,
Mert „az ajtó előtt áll már az ítélő”.
Tőlem s tőled testvér Jézus azt kérdezi:
Érettek-e már a Lélek gyümölcsei?

VÁRT ÉS VÁR AZ ISTEN

2009-05-28T00:28:00.000-07:00

Amíg a szívembe szent örömet hozott,
Kicsiny fűszálakon ezer könny csillogott,
És millió csillag ragyogott fölöttem,
S a nagy napon, melyen átölelt az Isten,
Millió kis madár én velem énekelt
És millió angyal én velem térdepelt.
A nagy napon, melyen megnyílt Atyám szíve
Én felém mosolygott minden fehér virág,
S kis bokor is súgta, hogy szeret a Király!

Hálám szent tüzétől majd elrepül lelkem:
Teljes valóság ez, új életet nyertem!
Új szívet, új lelket, új ruhát kaptam,
Mert a régit mind-mind a Golgotán hagytam!
S szól a drága Ige, hogy mindez nem érdem,
S hogy korona vár, ha utam elvégzem.
Átsegít mindenen a drága Mester,
Oltalmaz és vezet átszegzett kezekkel!

…Kicsiny fűszálakra könnycseppeket ejtett…
Mintha sírna Isten, ha elvész a lelked.
Felhők borítják a tündöklő napot,
És ott virrasztanak éjben a csillagok…
Vár a megváltottak fénylő öröksége,
Vár kegyelemnek Szent Királyiszéke
Vár áldott Golgota, hív Istened szava,
Tékozló utadról, még ma siess haza!

HÁLA A FELHŐKÉRT

2009-05-28T00:25:00.000-07:00

Hála, hogy nem mindig derült az égbolt,
Néha árny terül, hol azelőtt fény volt.
Milliónyi fűszál végtelenül hálás,
Bár sötét felhőkből hullott rájuk áldás.

Kell, hogy drága könnyek öntözzék az arcod,
És néha nehezebb is legyen a harcod.
Kell érezzed, hogy ő a sziklavárad…
Zúgolódás nélkül lesz egész a hála!

Áldást osztó felhőkért legyen hála,
Zengje Golgotát szíved tisztasága!
S míg élvezed sok javait az Égnek,
Ne némuljon el a szent hálaének!

HÁLAADÁS NAPJÁN

2009-03-05T23:40:00.001-08:00

Szeretném, ha a menny ma a földig érne,
S hozzátok az Isten szent ajka beszélne.
Az egek-egein úgy tör át a hála,
Ha a bűneid már meg vannak bocsájtva!

Mikor kezdődik el az igazi hála?
Áldozatod Isten oly régóta várja!

Angyalok susogják és az égi mérleg:
„Kedves áldozat a töredelmes lélek”.
S ha ilyen áldozat lesz egy drága szívben:
Hálaünnepünkre rátekint az Isten!

ENGEDD MEG ISTENEM!

2009-03-05T23:38:00.000-08:00

Engedd meg Istenem, hogy e szent ünnepen
Parányi hálámat én is kiönthessem!
Golgotán át nézzed a szívem oltárát,
S érdemében fogadd a hála zsoltárát!

Köszönöm, hogy azon a sötét éjszakán
Siettél énhozzám drága Égi Atyám,
Mikor rablók durva kezeibe estem,
Az útszélén kifosztva, összeverten.

Míg sebeim kötözted a szürke fényben,
Én töviskoronás szent arcodat néztem…
Hálás vagyok, mégis fáj sok mulasztásom,
Úgy fáj eltékozolt, drága ifjúságom…

De most neked adom rövidke életem,
Mindenkor azt tegyél, mit akarsz énvelem!
Zengem hálaimám, míg Hozzád érkezem,
Míg elvégez bennem mindent a kegyelem!

Lábaidhoz teszem le fényes koronám
És arcra borulva a nemes harc után
Ott, ahol a csodás kristály folyam ered:
Örökkön-örökké imádom nagy neved!

(B. J. számára,, hálaadásra)

KÖSZÖNÖM

2009-03-05T23:37:00.000-08:00

Köszönöm a felhőt
Az esőcseppeket,
A tündöklő, fehérke pelyheket,
A pusztító jeget, a villámokat,
A mennydörgéseket,
A nyári szellőt, a téli fagyot,
S ezerszer köszönöm a harmatot.

Köszönöm a Hajnalcsillagot,
A Göncölszekeret,
S a csillagokkal feldíszített eget.
A napnak fényét, a holdnak sugarát,
S ezerszer köszönöm
Betlehem csillagát!

Köszönöm a Földet,
Madárkák énekét,
Erdők tisztásain a fürge őzikét,
Kicsiny fűszálakat,
Óriási tölgyet,
Vizek forrásait,
Zöldpázsitos völgyet.
Halmokon-hegyeken milliónyi csodát,
S ezerszer köszönöm
A legszebb hegyet, a Golgotát!

ÉBEN HAÉZER

2009-03-05T23:35:00.001-08:00

„Mindeddig megsegített minket az Úr”
[Újjászületési évfordulóra]

Megváltottál, irgalmad zengem,
Boldogság lakik a szívemben,
Áldalak, hogy enyém a béke
A te békéd Jézus, már [tíz] éve!

Azt, hogy élek Néked köszönöm,
S hogy tudhatom, hogy mi az öröm!
Azokért is száll igaz hála,
Kikkel először mentem Golgotára!

S hogy ezer harcban fogtad a kezem
Uram, nagyon hálás a szívem!
Lelkemben határkövet ások,
És Ében Haézert kiálltok!

Kegyedben fürdik szívem, arcom
Bár tudom, hogy tovább tart a harcom.
Míg olyan leszek, mint Mesterem,
S kezében ragyoghat életem!

Vezessen át nagy szereteted
E földi léten, s majd Te veled
Érjem el a határköveket,
Melyet a jövő homálya fed!

Megváltottál, irgalmad zengem,
Boldogság lakik a szívemben.
Áldalak, hogy enyém a béke,
A Te békéd Jézus, már [tíz] éve!

ÜNNEPELEK

2009-03-05T23:32:00.000-08:00

[újjászületési évfordulóra]

A természet nagy templomában
Reám hajol a fenyőág,
Lenn a völgyben csermely folyik,
Szívemben béke s boldogság!

A felhők közül a napsugár
Édesen én reám ragyog,
S mennyei reménység itat át,
Hogy Krisztusé vagyok!

Ünnepelek, nagy nap ez nekem,
E napon ölelt át Isten.
Mert tékozlóként hazatértem,
Mint rab sok bűnbilincsben!

Ünnepi ruhába öltöztetett,
S égi pecsétet nyomott rám,
E pecsét itt lángol szívemben:
„Megváltottalak Golgotán”

[Tizedik] évfordulója ma,
Hogy a Jó Pásztor rám talált,
S legyőzte bennem örökre
A bűnt, a gonoszt s a halált!

Ó boldog nap, áldalak érte
Úr Jézus, drága Mesterem,
Köszönöm azt, hogy országodban
Örökké tart az ünnepem!

[Az első versszak arra a helyre vonatkozik, ahol a vers született: a katonai szolgálat idején, az Erdélyi Érchegységben.]

HAZAÉRVE

2009-03-05T23:31:00.000-08:00

[A katonai szolgálat befejezése után.]

Nagyon hálás vagyok az Úr iránt,
Hogy újból köztetek lehetek.
Távoli mezőkről hazaérve,
Igaz szeretettel köszöntelek.

Rögös utamon velem járt az Úr
Óvott és táplált életkenyérrel,
Ha néha fáradtan földre estem,
Meggyógyított s felemelt kezével.

Szavára csendesültek a habok,
És megoltotta a tüzek lángját,
Menváram volt zordon viharokban,
Megmutatta nagy irgalmasságát.

Szívem oltárán hála tüze ég,
Mert Istenünk a szeretet Atyja,
Érettem hangzó imáitokat,
Kegyesen Ő mindig meghallgatta!

Adott erőt megmaradni Benne,
És legyőzni a csalóka világot.
Adott kegyelmet élni Ő érte,
S megvetni a gonosz világot.

Kegyelem az Úrnak minden útja,
S így minden a javunkra válik,
Ma is cseng szívemben Jézus szava,
Ez Égi hang: „Légy hű mindhalálig!”

[Az első versszak arra a helyre vonatkozik, ahol a vers született: a katonai szolgálat idején, az Erdélyi Érchegységben.]

LEVETETTEM…

2009-03-05T23:29:00.000-08:00

[A katonai szolgálat befejezése után]

Levetettem a „császár” ruháját,
Mert ez a drága nap elérkezett.
Üde szívvel és üde lélekkel
Kezdem újból a szabad életet!

Csekély arra nyelvem és az ajkam,
Hogy hálát adjak néked Istenem,
Mert karodon hordtál és vezettél,
S megóvtad mindenben életem!

Könyörgök, hogy tovább is Te vezess,
Ne vedd le szemed a lépteimről,
Hogyha örök orcád nem jár velem
Akkor ne vígy ki ebből a helyből!

Az angyalok akaratod teszik,
S a Te neved zengi a madárka,
Irgalmadból ó állíts engem is
A hivatásom magaslatára!

Te veled boldog lesz az életem.
Hiszem, hogy kérésem nem veted meg,
S jóvoltodból, e földi életen,
Gyenge lábaim végig vezeted.

Levetettem a „császár” ruháját,
Mert ez a drága nap elérkezett,
Üde szívvel és üde lélekkel
Kezdem újból a szabad életet!

ŐSZI CSENDBEN

2009-03-05T23:27:00.000-08:00

Falunk kis parkjában hervadnak a rózsák,
[Városunk parkjában hervadnak a rózsák,]
Mert meghívták az őszt a bércek s a rónák.
Apró rovarocskák mind elbújtak félve,
S nem színezi tájunk madárkák zenéje!

Őszi szellő, őszi szellő, énekeld el,
Hogy az Isten üzen a nagy természettel.
S a drága szót, Igét mely Atyánktól árad,
Szárnyaidon vidd a hívő ifjúságnak!

Mondd el, hogy az élet valóság, nem álom,
S gyümölcstelen, hervadt levelű fákon
Madárkák ajkáról nem zeng hálaének,
Felé a varjak is csak „károgva” néznek!

Őszi szellő kérlek, tavaszt hozz, ne telet,
Tisztaságunk fáján megkéstek a rügyek…
Hiába dicsekszünk a legdrágább névvel,
Gyümölcstelenül és elhervadt levéllel!

Hiába zengedez ajkunkon szép ének,
Ha ellenünk kiált mindennap az élet!
Míg a sok-sok áldás bennünk hálát fakaszt,
Égi Atyánk, kérünk, hozz új lélek-tavaszt!

VÁROD-E ŐT?

2009-03-05T23:26:00.000-08:00

Várod-e Őt, aki nagyon szeret téged
Ki megszánt és elhagyta a mennyet érted?
Szelíd szeme előtt kedves volt személyed,
Mert ő akart lenni Megváltód s vezéred!

Várod-e Őt, ki teérted elvérzett?
Megbocsátó szívvel Ő feléd is nézett!
Számodra a Mennyből bocsánatot hozott
Mikor a kereszten érted imádkozott!

Várod-e Királyod, aki föltámadott,
Az Atya jobbjára el is ragadtatott?
Helyet készít neked esedezve érted
És az Atya előtt hűen megvall téged!

Várod-e Őt? Hidd el, méltó rá, hogy várjad,
Hogy a szíved-lelked előtte kitárjad!
Hogy megtérve borulj átszegzett kezére,
S szemrebbenés nélkül nézz jövetelére!

VALAKI ZÖRGET!

2009-03-05T23:25:00.000-08:00

Valahányszor magadba szállsz, s meglátod életed,
A bűneid, ha vádolnak, Valaki zörgetett!
Valahányszor elcsendesedsz a Bibliád fölött,
A zörgető gondolkoztat sok bűneid fölött!

Valahányszor nem sikerül éles elméd terve,
Valaki szíved előtt áll, ezekkel zörgetve!
Valahányszor arra gondolsz, hogy csak lehelet vagy,
Tudd meg azt, hogy ilyenkor is Valaki kopogtat.

Kérdezd meg most magadtól, hogy hányszor zörgetett
Az átszegzett kezű Jézus, és csak zárt ajtóra lelt?
Most még egyszer eljött hozzád, lehet utoljára
Ha akarod, nyisd meg szíved még most a számára!

ADVENTI VÁGY

2009-03-05T23:24:00.000-08:00

A Királyt várja bennem a remény,
Mert jönni fog, mint dicső Vőlegény.
Gyönge mécsesembe öntök új olajt
És átküzdöm az éjszakát, a vihart!

Várom a Királyt, vőlegényemet,
Vére árán vette meg az életemet.
Nem tudom, mi volt előtte drága,
Hogy érettem ment a halálba!

Örömmel várom Őt, Vele leszek,
Örök menyegzőben örvendezek!
Kezeimmel emelem a mécsest,
Várom a Királyt, Ő el nem késhet!

A BÍRÓ AZ AJTÓ ELŐTT ÁLL

2009-03-05T23:23:00.000-08:00

Ő már jönne, de valami visszatartja,
A Mennyben egy hely még nincs elfoglalva,
Egyéb minden kész van és feszülten vár,
A Bíró is már az ajtó előtt áll!

Feszült az érzelem, valakire várnak,
Egy szegény bűnösre, ki terhekkel fárad,
Mihelyt megérkezik, már kattan is a zár-Barátom, gondold át, vajon nem érted vár?!

JÖJJ KARÁCSONY!

2009-03-05T23:22:00.000-08:00

Jöjj Karácsony égi fénnyel
Örömüzenettel,
Advent szárnyán siess felénk
Áldott új élettel!

Jöjj Karácsony békességgel,
Kegyelem árjával,
Várunk szívünk hűségével,
Buzgó imájával!

Hirdess üdvöt, szabadulást
Kötözött lelkeknek,
Hirdess békét, boldogságot
A vérző népeknek!

Jöjj Karácsony, hozz szentséget
Kicsik-nagyok várunk,
Hozz megtérést, éjjel-nappal
Ez az imádságunk!

KARÁCSONYVÁRÁS

2009-03-05T23:21:00.000-08:00

Már rég lehullottak a falevelek
És elnémultak a madárénekek.
Jön a karácsony hófehér szentséggel,
Jön advent szárnyán örök üdvösséggel!

Jön a karácsony Égi üzenettel,
Jön felénk az Isten nagy szeretettel,
Hogy új életet öntsön a szívünkbe,
S nem emlékezik többé bűneinkre!

Jön a Karácsony tiszta és szent szóval:
„Ember törődj a nagy Megváltóval”!
Legyen igaz hűség az advented fénye:
És így a tied lesz Karácsony értéke!

„AKI ELJÖVENDŐ, ELJŐ, ÉS NEM KÉSIK”

2009-03-05T16:15:00.000-08:00

Az emberek valamire várnak,
Mindig szebbet és jobbat kívánnak.
Dolgoznak sokat és nyugtalankodnak
S nem tudják, hogy mit hoz a holnap.

Bennük a múlandóság törvénye
Lepelt húz az igazság fényére.
Krisztus népe ébredj, jön Mestered!
Hogyan várod Királyod, Istened?

Nem szegényen, nem keresztre menni,
De jön örök ítéletet tenni.
Az Arkangyal erős szózatával
És Mennyei harsona szavával!

„Aki eljövendő eljő, és nem késik.”
E szavakat mily kevesen értik!
Önts lámpásodba testvér új olajt
És küzd át az éjszakát, a vihart!

S majd felemelt fővel fogadhatod
Vőlegényed, s jutalmad megkapod!
Várjad Őt, még ha a szíved is vérzik,
„Az eljövendő eljő, és nem késik!”

AZ ÚR JÉZUST VÁROM!

2009-03-05T16:07:00.000-08:00

Adventi házamnak
Ajtaját kitárom,
A drága Messiást,
Az Úr Jézust várom!

Sok rosszaságomat
Mind-mind félre teszem,
Hogy legyen Betlehem
Az én kicsi szívem!

„KIÁLTÓNAK SZAVA A PUSZTÁBAN”

2009-03-05T16:05:00.001-08:00

„Készítsétek meg az Úrnak útját,
Egyengessétek az Ő ösvényét!”
Tárjátok ki a szívetek kapuját,
Halljátok a kiáltó beszédét!

Legyen szabad az út a szívedhez,
A régi életet tegyed félre,
Ne tapadjon bűn a kezeidhez,
Tekints az Isten szeretetére!

Még ma is hangzik a kiáltó szava:
„Készítsétek meg az Úrnak útját”!
Mert megbocsát, mert szeret az Atya,
Elfedezi bűneitek múltját!

Készíts hát utat Urad számára
Őszinte, tiszta bűnbánó szívvel!
És örökké nézhetsz szelíd arcára…
Ő jön feléd átszegzett kezekkel!